Olvasónktól, László Ferenc mentőhelikopter-pilótától kaptam az első képeket: az ezredfordulón a kaposújlaki magyar repülőtér hangárjában a Grumman Goose G21 típusú kétéltű repülőgép a festésére vár. A hidroplánt Klaus-Dieter Martin vásárolta és hozta be Kanadából, hogy felújítása után Horvátországban az Adrián repüljön és a szigetek között utasokat szállítson vele.
László Ferenc, aki akkor ott dolgozott, elmondta, hogy Martin úr szerette volna a hidroplánt a Kaposvárhoz közeli Deseda víztározón megrepülni, de az engedélykéréséig nem jutottak el. Nehézségek voltak a sárga festék lemaratásával, de azért a félkész géppel – már fehérre alapozva – átrepültek Németországba, ahol leszálláskor az egyik futóját összetörték.
Majd néhány év múlva a 7-8 utas szállítására alkalmas hidroplán már az Adria vizén úszott.
Klaus–Dieter Martin a horvát partok és a szigetek közötti összeköttetés kényelmesebbé tételére megalapította az European Coastal Arlinest. A német kapitány azonban a Grummannal a bemutató repüléseknél tovább nem jutott, ma a gép egy hangárban porosodik.
Pedig Horvátországban nem ismeretlen a hidroplánrepülés. Például horvát kétéltű tűzoltó repülőgépek állomásoznak Zadarban. Olvastam már könnyű repülőgépek és vízi sárkányrepülőgépek adriai tengeri üzemeléséről, de horvát hidroplán-légitársaságról még soha.
A sikertelen ujjgyakorlatok után néhány éve a német kapitány a bajor gazdasági miniszter társaságában, és némi német banki háttérrel egy a Maldív-szigetekéhez hasonló nagyívű javaslatot adott át a horvát kormánynak.
Egy dubrovniki reptéri kerekes felszállással Korcula szigetére – vízi landolással – a hidroplántranszfer húsz perc alatt kényelmesen célba juttathatja a német turistákat. Korábban volt, aki hosszabb ideig utazott tovább a szigetre, mint előtte a repülőgépen Németországból. A világon mindenhol ez az utolérhetetlen gyorsaság és a kényelem az alapja a hidroplánnal való repülési üzletnek.
A projektben a képen látható, és akkor a görög tengereken is repülő DHC6 típusú, de a Maldív-szigeteken is általánosan használt 19 személyes Twin Otter hidroplánokkal szervezték volna a menetrend szerinti és charterrepüléseket. Későbbi célként olasz és görög városok elérése is szerepelt.
A projektben négy horvát tengerparti nagyvárosban – Pula, Rijeka, Mali Losinj és Dubrovnik – külön e célra terveztetett, a képen látható modern hidroplánkikötőket helyeztek volna el a szigetekre és az egymás felé irányuló forgalom kiszolgálására.
2011-ben Martin úr javaslatai még a magyar sajtóba is eljutottak. A mintegy 30 millió eurós költségvetésű projekt sikeréhez a német szervező állandóan hangsúlyozta, hogy a hidroplánrepülés előtt álló adminisztratív akadályokat célszerű lenne elhárítani. Helyi befektetőkre és kormánytámogatásra is számított, és számít mind a mai napig.
Ha tetszett a cikk, keressék a blogot az új Facebook-oldalunkon is, ahol naponta frissülnek a hidroplános hírek. Bár bázisunk továbbra is a www.vizirepules.hu oldal marad. Nemrég jelent meg egy hosszabb írásom Hidroplánok a Dunán és a Balatonon címen. Olvassanak bele!
