Az orosz Beriev repülőgépgyár Be–200 típusa eddig tűzoltó repülőgépként volt híres. Kétéltűként szárazföldről és vízről is üzemel. Első ránézésre akkora, mint az A320 Airbus, csak a két hajtóműve nem a szárnyon lóg, hanem konzolokon a szárny felett áll, nehogy akadályozza a gépet a vízre szállásban.
A gép 12 tonna vizet vehet fel egyszerre a képen látható módon, például erdőtűzhöz közeli természetes vízből, azt a tűz fészkére dobja, és folyamatosan ismétli a műveletet.
A tartályok a padló alatti csomagtérben találhatóak, a repülőgép belső tere a tűzoltó változatban lényegében üres. A Beriev gyárának kísérleti telepén, a Fekete-tenger partján 2010-ben ebbe a lehajtható székbe szíjaztak be, bár a felszállásom végül a szélvihar és a magas hullámok miatt elmaradt. (Később írok majd az izgalmas kalandról.)
A belső tér alkalmas utasszállításra, nyilván kényelmesebb székeken, de katasztrófa idején például mozgó kórház is lehet. A katonai célú felhasználást mellőzve a hidroplán hivatalos neve is – többcélú kétéltű jet.
Készítettek már kísérleti hazai változatot is 44 vagy 60 székkel, de az igazán jövőbe mutató utasszállító változat az Airbus anyavállalatával, az EADS-szal való európai együttműködéstől várható. Folyik a fejlesztés, Beriev Be-210 az új típus neve.
Ezt a repülőgépet is dzsojsztikkel vezetik, mint egy Airbust vagy a tűzoltó változatot, ami néhány éve már európai légi alkalmassági bizonyítvánnyal is rendelkezik. Tavaly a párizsi légi szalonon maga Putyin orosz elnök is részt vett a repülőgép európai marketing kampányában. Az elnök – az orosz szokások szerint – korábban már vezette a hidroplánt.
A Beriev Be–210 belső berendezése a 22 fős luxus változattól egészen a 72 székes, nálunk talán fapadosnak mondható, felszereltségig terjed. A luxus változat képes egy különleges nyári szibériai vadász túrát kiszolgálni, hiszen két kilométernél nem sokkal hosszabb szabad vízen bárhol le- és felszállhat. A repülőgépből vízre bocsájtják a motorcsónakot, és az utasok már mehetnek is a partra.
Fapados változatban a Be–210 bármely erre alkalmas tengeröbölben vagy nagyobb folyón, tavon landolhat. Várható általános használatban kiépítenek neki rámpával egy parti fogadóhelyet, ahova keréken kijön a repülőgép a vízből. De nagyobb pontonon is kiköthet a part mellett.
Az utasok a szárazföldön a gép saját létráján kényelmesen szállhatnak ki és be a kétéltű hidroplánba. A két háború között, a vízirepülés aranykorában, így üzemeltek a világon a klipperek. További előnye, hogy akár szárazföldi reptérről indulhat a gép a vízre leszállva, vagy fordítva a vízről indulva landolhat a betonon.
A hidroplán maximális terheléssel közel 600 kilométer per óra utazósebességgel repülhet vízről vízre vagy szárazföldre közel 1200 kilométert, szárazföldről pedig 1800 kilométert bárhova.
Reméljük, hogy pár év múlva csak a viharos szél, meg a magas hullám lehet az alkalmankénti akadálya Európában a Beriev Be–210 típusú új utasszállító hidroplán jet repülésének.
Ha tetszett a cikk, keressék a blogot az új Facebook-oldalunkon is, ahol naponta frissülnek a hidroplános hírek. Bár bázisunk továbbra is a www.vizirepules.hu oldal marad. A héten jelent meg egy hosszabb írásom Hidroplánok a Dunán és a Balatonon címen. Olvassanak bele!
