Amint arról az MTI beszámol, a Copernicus klímaváltozást vizsgáló szolgálat adatai alapján 2017 átlaghőmérséklete 14,7 Celsius-fok volt, ami 1,2 fokkal magasabb az iparosodás előtti átlagnál. Az eddigi második helyezett 2015 volt. Az adatok összhangban állnak az ENSZ Meteorológiai Világszervezetének (WMO) novemberben kiadott előrejelzésével, amely szerint 2017 lesz a második vagy harmadik legmelegebb év. Mindez illeszkedve a hosszú távú tendenciába, amely az emberi tevékenységből származó üvegházhatású gázok számlájára írható.
2016-ban a rekordmeleget az El Nino légköri jelenség okozta, ami néhány évente jelentkezik és a Csendes-óceán egyenlítői térségének erős felmelegedésével jár.
Egy éve ilyenkor ezt írhattuk: „A globális felmelegedés világszerte éreztette hatásait, a szélsőséges időjárási jelenségek a vártnál jóval hamarabb és erőteljesebben csaptak le a Földre. Az El Nino jelenség felelős volt egy rövidebb monszunos évszakért Indiában, hozzájárult az Atlanti-óceánon a forgószeles időszak meggyengítéséhez, és korai téli viharokat okozott Észak-Európában; továbbra is a szén-dioxid-kibocsátás mértéke okozza a legnagyobb problémát. Előrejelzések szerint ugyancsak rendkívüli forróságot hoz majd 2017.”
A Középtávú Időjárás-előrejelzések Európai Központja által működtetett Copernicus szerint 2017 lett volna az El Nino hatása nélküli legmelegebb év.
Az Északi-sarkvidéken a tengeri jég kiterjedése az átlag alatt volt,
különösen az év eleji és év végi hidegebb időszakban. Mint a jelentés írja:
– Ugyanekkor Dél-Európát hosszú szárazság sújtotta késő tavasztól az őszi hónapokig. Az aszály több területen vízhiányhoz vezetett, az Ibériai-félszigeten kiterjedt bozóttüzeket okozott. A WMO nagyjából két hét múlva teszi közzé tanulmányát a tavalyi hőmérsékleti értékekről, jelentésük brit, amerikai és japán adatokat is alapul vesz. A hőmérséklet rendszeres mérése a 19. század végén kezdődött.
