A globális felmelegedés hatása a viharokra

Dr. Kerry Emanuel, a híres hurrikánkutató új tanulmánya szerint a hurrikánok sokkal gyakoribbak és intenzívebbek lesznek a jövőben.

Azt már tudjuk, hogy azok a változások, amelyeket a Föld éghajlatában okozunk hatással lesznek (hatással vannak) az időjárása. Néhány tényező ezek közül tisztán látható és könnyen mérhető. Például néhány régióban a szárazság sokkal hosszabb ideig tart és sokkal súlyosabb, míg más területeken ennek ellenkezője figyelhető meg – sokkal több csapadék esik nagy felhőszakadások alkalmával. Két lehetséges következményt tartanak számon.

Az egyik szerint a növekvő hőmérséklet megnöveli a párolgás mértékét, vagyis szárazodás következik be. A másik lehetséges hatás, a hőmérséklet emelkedése növeli az atmoszféra vízgőztartalmát, ezért hevesebb esőzések, havazások alakulnak ki. A szárazodó területek esetében az első, míg a nedvesebb régiók esetében a második kimenet a fontosabb.

A két elképzelhető hatás ellenére a tudósok a változásokat globálisan érzékelik a szárazabb és nedvesebb területek megjelenésében, és ezek az emberi tevékenységhez kapcsolódnak.

Az időjárási-éghajlati paraméterek más változásai esetében a bizonyítékok nem ennyire egyértelműek. Például a tornádók esetében csak a megfigyeléseink nem elégségesek egyértelmű következtetések levonásához.  Megbízható feljegyzések az 1950-es évek elején kezdődtek az Egyesült Államokban, de azóta a megfigyelő műszerek folyamatosan változtak, fejlődtek, ezáltal nehezebbé válik a hosszútávú trendek megállapítása.

Hasonló a helyzet a hurrikánok és trópusi ciklonok esetében is. Ma már sokkal jobban meg tudjuk ezeket a viharokat figyelni és mérni, tehát felmerül a kérdés, hogy a viharok számának növekedése a globális klímaváltozás miatt van, vagy azért, mert fejlődtek a meteorológiai műszerek, megfigyelések, esetleg mindkettő igaz? Manapság nagyon pusztító viharok alakulnak ki az USA területén, de a pusztításuk mértéke a nagyobb erősségüknek „köszönhető”, vagy a viharos területek növekvő mérőműszerezettségének?

Egy a hasznos eszközök közül, melyek segítenek a kérdés eldöntésében, a klímamodellek. A klímamodellek a valóság egy lehetséges verzióját modellező számítógépes programok. Kiinduló feltételként meg tudjuk adni a mai időjárási feltételeket (szélsebesség, hőmérséklet, légnyomás stb.) és ezek alapján előrevetíti, megjósolja, mi fog történni a jövőben. A mai időjárás-előrejelzések ugyanezt a módszert használják. Bár néhány szempontban a klímamodellek és az időjárási-előrejelző modellek különböznek egymástól, ezek teljesen maguktól értetődő eltérések. Az időjárás-előrejelző programok rövidtávú, néhány napos prognózist próbálnak adni a várható időjárást illetően, kis területre. A klímamodellek arra tesznek kísérletet, hogy hosszú távú trendeket írjanak le sokkal nagyobb területi skálán az elkövetkező évek, évtizedek időjárására.

Nos, hogyan tudnak a számítógépes programok segíteni a hurrikánok/ciklonok kérdéskörének megválaszolásában? A programok segítségével, a tudósok meg tudnak vizsgálni „mi lenne ha” feltételeket, úgynevezett szcenáriókat, és megnézhetik, hogyan változhatnak a viharok a jövőben. Mi lesz, ha nő az üvegházgázok koncentrációja? Mi történik, ha emelkedik az óceánok hőmérséklete? Mi lesz, ha megváltozik a szélsebesség? Hogyan befolyásolják ezek a tényezők a hurrikánok számát és erősségét?

Elég gyakran jelenik meg publikáció a világ egyik legismertebb hurrikán-tudósának, dr. Kerry Emanuelnek, az MIT kutatójának tollából a témában. Dr. Emanuel kombinálta a globális klímamodell-szimulációkat több regionális skálájú modellszimulációval, hogy meg vizsgálja a jövőben milyen lesz a viharok evolúciója. Meglepő eredményre jutott. A viharok erősebbek lesznek, és emelkedik a számuk is a következő évszázadban. A másik érdekesség, hogy nő az erősebb és a gyengébb ciklonok száma is.

Dr. Emanuel a következőképpen foglalta össze a hurrikánokkal kapcsolatos kutatási eredményeit: