Korábban azt hitték, több napból érkező energiára lenne szükség a már szabályozhatatlan mértékű globális felmelegedéshez a Földön. Kanadai és amerikai tudósok számításai azonban kimutatták, hogy a katasztrofális felmelegedés sokkal könnyebben előfordulhat, mint azt feltételezték. Ha egy másik bolygót ugyanannyi napsugárzás érne, mint a Földet, a fékezhetetlen üvegházhatás egy reális probléma lenne.
A kanadai Victoria Egyetem professzora, Colin Goldblatt által vezetett kutatócsoport tanulmánya a Nature Geoscience című folyóiratban jelent meg. „Ez a mértéktelen üvegházhatás sokkal könnyebben beindulhat, mint azt korábban gondoltuk. Megújított modellekre van szükség, hogy a Földre és más bolygókra is alkalmazni lehessen.”
Ahhoz, hogy lássuk, hogy mi fog történni a Földdel, ha azt a sosem látott mértékű globális felmelegedés sújtja, szükségszerű, hogy átnézzünk a szomszédba. A szomszédos Vénusz, úgy vélik, hogy a múltban megtapasztalta a rendkívüli üvegházhatást. A sűrű szén-dioxid légkörnek köszönhetően az átlagos felszíni hőmérséklete úgy 460 Celsius-fok – olyan forró, hogy megolvad az ólom.
Az új tanulmány egy egyszerűsített modellt használt, amely nem veszi figyelembe a felhők hatását. De még így is azt sugallja, hogy bizonyos légköri feltételek mellett a Föld jelenlegi stabil állapotát felválthatja az elszabaduló üvegházhatás.
A földtörténetben visszatekintve a globális felmelegedés nem újdonság, viszont egyik ilyen időszakra sem volt jellemző az üvegházhatás rendkívüli mivolta. Nincs nyoma, hogy mekkora „biztonsági tartalék” maradt, mondta a tudós.
A szén-dioxid-szinthez köthető üvegházhatás okozta a „melegházi” klímát az eocén időszakban, 55 millió évvel ezelőtt, amikor a Föld több felmelegedési perióduson esett át, mint bármikor korábban a történelem során. A globális átlaghőmérséklet akár 4 Celsius-fokot is emelkedett, s pálmafák nőttek az Északi-sarkvidéken is.
Az eocén idején jellemző légköri szén-dioxid-szint és a hőmérséklet is magasabb volt, mint ami a belátható jövőben várható a mesterséges üvegházhatású gázok kibocsátásának következtében, s a hirtelen növekedést kiváltó hatás is hiányzik. „Ez azt jelenti, hogy az antropogén (ember által okozott) elszabaduló üvegházhatás nem valószínű” – nyugtatnak meg a tudósok.
