Hamis időjárásfotók? Ne hagyja magát átverni

Egyre több hamis vagy manipulált időjárásfotó terjed a közösségi médiában. Megmutatjuk, honnan lehet tudni, hogy a kép igazi-e vagy sem.

A közösségi média felhasználói hajlamosak elferdíteni az igazságot, főleg az okostelefonok fokozatosan növekvő fotó- és videószerkesztő alkalmazásainak térhódításával. A hamis és manipulált képek valós problémát jelentenek. Szerencsére arra is vannak új eszközök, hogy a nem valós tartalmakat kiszűrjék, mielőtt azok önálló életet kezdenének élni.

Bármilyen történetet le lehet írni szavakkal, de egy-egy kép gyakran mégis többet mond. Egyre több ritka és érdekes jelenséget dokumentálnak a lakott területek környezetében és a katasztrófa sújtotta övezetekben. Sajnos ezzel együtt szaporodnak a valótlan képek terjesztői is. A vírussal fertőzött hírekhez tartozó vagy természeti képek még inkább eladhatóak a megosztásokkal.

Tavaly a Sandy hurrikán nagy médiavihart kavart, mert az Egyesült Államok egyik legnépesebb partvidéke felé vette az irányt. Mivel ez egy olyan típusú vihar volt, amelyet az utóbbi időben nem tapasztaltak a térségben, a legnehezebb feladat a hamis és félrevezető fotók gyors kiszűrése volt. Végül a valótlan képeket eltávolították újra és újra, de továbbra is felbukkannak még itt-ott. Speciális eszközökkel megoldható lenne a probléma. Aditi Goupta és munkatársai az év elején megjelent tanulmányukban foglalták össze kutatásuk sikerét, miszerint a Sandy hurrikánról megjelent hamisítványok 97 százalékát azonosították automatikusan. Többek között megállapították, hogy honnan származik a legtöbb valótlan kép: a hamisítványok 86 százaléka a Twitterről és annak megosztásaiból érkezik.

Egy befolyásos felhasználó a hamis kép terjesztésének kulcsává válhat. A tanulmány szerint a 10 215 felhasználóból kiválasztott első 30 bejegyzései között 90 százalékban találtak hamis fotókat a Sandy hurrikánról. Goupta szerint a válság idején az emberek gyakran osztják meg egymás bejegyzéseit az aktuális témákról, attól függetlenül, hogy követik-e a forrást jelentő felhasználót vagy sem. A kutatók azt remélik, hogy a kifejlesztett modelljük legalább web plug-inként elérhető lesz valamikor a jövőben. Természetesen a hírek környezetében.

A közösségimédia-oldalakon túlnyúlik az időjárással összefüggő hamis képek élete. Hogy miért? Több Földről készült fotónak van már egymillión felüli követő tábora, s a régebbi képek szorgalmasan gyűjtik az egyre több megosztást. A szép, érdekes képek megosztását mindenki szereti, de a források gyakran nem ismertek, ebből adódóan sokszor valótlan képek kerülnek ki.

Az Associated Press vezető szerepet tölt be a közösségi média ellenőrzési folyamataiban. Az eredetiség vizsgálata egy többlépcsős folyamat, amelynek több változatát is használják. Többek között összehasonlítják az eredeti forrásokat, s visszakövetik a közösségi média történetén is. Az idő kulcsfontosságú, egy hír megjelenésében viszont még többet számít a megbízhatóság egy hírszervezet számára, mint maga az elsőség. Mégis a végén az átlagos közösségimédia-felhasználó nem törődik sem az idővel, sem azzal, hogy az általa továbbadott tartalmak átestek-e szigorú ellenőrzési folyamatokon.

Az időjárási fotók esetében a gondos megfigyelők gyakran megtalálják az árulkodó jeleket. A vizsgálat gyorsan elvégezhető, ha nem is olyan részletességgel, mint ahogy azt az AP végzi, a semminél ez is több.

Néhány a legegyszerűbb dolgok közül, amire érdemes figyelni:

Amikor a kép hamis forrásból származik, annak gyakran vannak bizonyos jelei: vajon a felhasználó korábban is aktív volt, vagy közvetlenül a megosztás előtt csatlakozott? Néha elég megnézni az illető profilját, hogy összegyűjthessünk néhány információt.

A hitelesítési eljárás része az is, ha felismerjük, hogy az adott fotó egy régi kép, amely újra forgalomba került. Keresőprogrammal gyorsan ellenőriztethetjük a kép URL-jét vagy direkt feltöltőjét. Ez a módszer azonban nem teljes értékű bizonyíték, amennyiben a képet nem alkalmazzák széles körben vagy erősen módosított.

A legtöbb esetben, a hamis képekkel járó következmények nem komolyak. A közösségi médián belül legtöbben véletlenül szembesülnek vele. Egy kis extra erőfeszítéssel azonban könnyen csökkenteni lehet az előfordulásukat.