Skandinávia felett anticiklon terül el, amelyet száraz és hideg légtömeg tölt ki. Emiatt ott, a balti államokban, illetve a szomszédos orosz területeken többnyire derült vagy kissé felhős az ég, csapadék csak elvétve, főleg az anticiklon peremén fordul elő. Még a legmelegebb órákban is csak kevés helyen – főleg a Balti-tenger partvidékén – emelkedik –10 fok fölé a hőmérséklet, Lappföldön ilyenkor –25 és –30 fok közti hőmérsékletet mérnek. Ezt a hideg légtömeget egy frontrendszer választja el a délebbre elhelyezkedő meleg levegőtől.
E front mentén – a Göteborg–Kijev–Kaszpi-tenger vonalban – sok a felhő, enyhébb a levegő, de a hőmérséklet így is fagypont alatt marad, ezért havazás alakul ki. Hasonlóképpen felhős, csapadékos az idő Nyugat-Európában. Ennek oka az a ciklonrendszer, amelynek középpontjai az óceán, illetve a Brit-szigetek felett vannak, de felhő- és csapadékrendszerük beborítja kontinensünk egész nyugati és középső részét.
Itt már jóval melegebb van, általában 10 és 18 fok között alakul a csúcshőmérséklet, és eső a jellemző csapadékfajta, hó csak a hegyekben esik. Hétfő estig e cikloncsalád előoldalán dél felől több hullámban nedves levegő áramlik a Kárpát-medence fölé, erősen felhős, esős idő várható, csak átmeneti időszakokra süthet ki a nap.
Szombaton erősen felhős vagy borult volt az ég, de helyenként rövid időszakokra felszakadozott a felhőzet. Keleten, északkeleten az eső is esett. A hőmérséklet csúcsértéke többnyire 10 és 17 fok között változott, az ország északkeleti harmadán és néhol északnyugaton azonban csak 5-9 fokot mértek. Éjszaka dél felől csökkent, majd újra megnövekedett a felhőzet, északon, északkeleten ködfoltok képződtek, délen helyenként eső is előfordult. Hajnalra 1 és 9 fok közé hűlt le a levegő. A ma reggelig lehullott csapadék mennyisége csapadéknyom és 4 milliméter között alakul. Délelőtt változó vastagságú felhőzet borította az eget, eleinte délen, majd késő délelőtt a főváros térségében és az Észak-Alföldön is előfordult kisebb eső.
