Európa időjárását két hatalmas kiterjedésű légköri képződmény alakítja. A középpontjával az Atlanti-óceán fölött örvénylő ciklon előoldalán enyhe, gyakran nagy nedvességtartalmú levegő áramlik a kontinens déli és nyugati része fölé, ezért arrafelé többnyire erősen felhős az ég, és sokfelé esik az eső, záporeső. A hőmérséklet csúcsértéke a mediterrán térségben zömmel 11–17, Nyugat-Európában 5–10 fok között alakul.
A Kelet-európai-síkság fölött található anticiklon területén ugyanakkor zord téli idő uralkodik: a hőmérséklet napközben is többnyire jóval -10 fok alatt marad. A magasnyomású térség középső részén derült az ég, a peremén ugyanakkor sok a felhő, többfelé havazik. A két eltérő tulajdonságú légtömeg határán Közép-Európában ónos eső is kialakul. Igaz ez a Kárpát-medencére is, amelynek elsősorban a nyugati felén kell vasárnap estig ónos esőre, fagyott esőre számítani, keleten ugyanakkor napsütés is várható.
Estig északkeleten, keleten lehet szakadozottabb a felhőzet, ugyanakkor délnyugat felől egyre többfelé várható ónos eső, fagyott eső, de a csapadék valószínűleg nem éri el a Tiszántúlt. Éjszaka az ország északi harmadán helyenként havazás is lehet. Vasárnap kelet felől nagyobb területen elvékonyodik, felszakadozik a felhőzet, ám a Dunántúlon borult marad az ég. A csapadék fokozatosan nyugat felé húzódik, késő délután inkább már csak a Nyugat-Dunántúlon valószínű ónos eső, fagyott eső, eső. A délkeleti szelet hozzávetőleg a Tata–Szeged sávban erős lökések kísérik, majd vasárnap délután mérséklődik a légmozgás.
A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet -1 és -5 fok között alakul.
A legmagasabb nappali hőmérséklet vasárnap általában mínusz 1 és plusz 3 fok között várható, de a Tiszántúlon 4-5 fok is lehet.
Az időszak nagy részén kevés lesz a felhő, több órára kisüt a nap, számottevő csapadék nem valószínű, majd csütörtökön erősen megnövekszik a felhőzet, és egyre többfelé várható eső, ónos eső.
Jelentős mennyiségű csapadék (legalább napi 5 mm) az ország 10 százalékán lehet.
