A Dunántúlon gomolyfelhős idő várható, többórás napsütéssel, csak néhol valószínű csapadék. Keleten inkább csak estétől csökkenhet jelentősebben a felhőzet, a Dunától keletre még többfelé lesz záporeső, zivatar. A zivatarokat helyenként felhőszakadás, kisebb eséllyel jégeső és erős vagy viharos szél kísérheti. A csúcshőmérséklet általában 25 és 29 fok között alakul, késő estére 18 és 23 fok közé hűl le a levegő.
A Dunától keletre több helyen várható zivatar, amelyhez felhőszakadás (általában 20-50 milliméter, de néhol 50 millimétert meghaladó mennyiségű csapadék), egy-egy heves zivatarban 80 km/h-t meghaladó szélroham és nagyobb
méretű (1-2 centiméternél nagyobb átmérőjű) jég is társulhat.
Front nem lesz felettünk, de a sokfelé erősen párás, meleg levegő továbbra is fokozott megterhelést jelenthet szervezetünkre. Az asztmásoknál légzési nehézségek léphetnek fel a hajnali, reggeli órákban. Az idősebbeknél keringési zavarok jelentkezhetnek, csökkenhet a vérnyomás. A reakcióidő hosszabb lesz a megszokottnál, ami veszélyt jelent a közlekedésben is.
Az elkövetkező napokban a csapadékos idő várhatóan visszaveti a parlagfű pollenkoncentrációjának emelkedését, ugyanakkor, elsősorban a hét második felében, többfelé elérheti a tüneteket okozó közepes, sőt helyenként a magas szintet is. A csalánfélék virágporának mennyisége a közepes-magas tartományban alakul. A pázsitfüvek, az üröm és az útifű pollenkoncentrációja várhatóan jellemzően alacsony marad. Alacsony mennyiségben a lórom, valamint a libatopfélék és a kenderfélék virágpora is jelen van a levegőben. A kültéri allergén gombák koncentrációja elérheti a magas szintet.
Hétfőig általában sok, de nem zavartalan napsütésre számíthatunk. A hétvégén elsősorban a délutáni, esti órákban – főként a nyugati és északi tájakon – lehet helyenként zápor, zivatar. Hétfő délutántól egyre többfelé valószínű csapadék. Kedden a többórás napsütés mellett az északnyugati, északi tájakon alakulhat ki zápor, zivatar.
Jelentős mennyiségű (legalább napi 5 milliméter) csapadék az ország területének 40 százalékán valószínű.
A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet az időszak elején és végén 13 és 18, közte jobbára 15 és 20 fok között alakul. A legmagasabb nappali hőmérséklet a kezdeti 27-32 fokról hétfőig 29 és 34 fok közé emelkedik, kedden 23-30 fokra számíthatunk.
Az elmúlt több mint 110 évben mostanáig mindössze kétszer volt ilyen csapadékos, ugyanakkor meleg a július – közölte Kovács Tamás, az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) éghajlati szakértője az MTI-vel. Bonta Imre, az OMSZ előrejelzési főosztályának vezetője hozzátette: szinte minden nyáron előfordul, hogy néhány napig akár többször is vannak záporos, zivataros időszakok, az viszont szokatlan, hogy ez az időjárási helyzet gyakorlatilag szinte egész nyáron fennmarad, mint most.
A meteorológusok tájékoztatása szerint a mostani időjárási helyzetet az okozza, hogy Közép-Európa felett már hetek óta meleg, nagy nedvességtartalmú és labilis rétegződésű levegő helyezkedik el, miközben a talaj közelében sekély ciklonális mező határozza meg az időjárást. Emiatt kedvezőek a feltételek záporok, zivatarok kialakulásához nemcsak Magyarországon, hanem Közép-Európában, valamint a Balkán félszigeten is.
Kovács Tamás kifejtette: az elmúlt években már-már megszokhattuk a gyakran visszatérő, száraz nyári hőhullámokat, „idén azonban más arcát mutatja a nyár”. A túlnyomóan fülledt idő miatt az elmúlt heteket igen melegnek éreztük, és egyelőre kissé melegebb is az évszak a sokéves átlagnál. Ugyanakkor az OMSZ a legmagasabb hőmérsékletet, 36,5 Celsius-fokot még június elején mérte, azóta nem volt ennél melegebb Magyarországon. Ha a nyár hátralévő részében nem jön újabb kánikula, 1997 óta ez lehet a legalacsonyabb nyári maximumérték – tette hozzá.
„Júliusban sok helyen voltak ismétlődő felhőszakadások, a havi mennyiség néhol a 150-200 millimétert is elérte. Az OMSZ előzetes adatai alapján a júliusi országos csapadékösszeg 113 milliméter volt, amely a sokéves átlag csaknem kétszerese, és 1901 óta a hatodik legmagasabb érték. Országos, területi átlagban – magas havi középhőmérséklet mellett – hasonlóan sok csapadék hullott 1991 és 1999 júliusában is, ám az évszázados adatsorokban nincs rá korábbi példa” – jegyezte meg Kovács Tamás, hozzátéve: az esős nyári hónapok általában alacsonyabb hőmérsékletűek szoktak lenni.
A fülledt, felhőszakadásokkal tarkított idő folytatódott augusztus első napjaiban is. Az OMSZ a csapadékos idő júliusi kezdete óta szerda estig területi átlagban 139 milliméter csapadékot regisztrált. Ez szintén csaknem duplája a megszokott értéknek. Az elmúlt napokban a nyugati és az északkeleti országrészt leszámítva több helyről is jelentettek felhőszakadást. „Budapesten például augusztus 3-án 43 milliméternyi, szerdán pedig csaknem 76 milliméternyi csapadék esett. Így augusztus első hat napja alatt már több mint két és félszer annyi eső hullott, mint a fővárosi teljes havi normál mennyiség, ami 49 milliméter” – ismertette a szakértő. Hozzáfűzte, hogy néhol még ennél is nagyobb eső volt, a Békés megyei Pankotán például szerda este néhány óra alatt esett le 116 milliméternyi csapadék.
Bonta Imre közölte: a viszonylag sok felhő és csapadék miatt ezen a nyáron – leszámítva a júniusi elejei kánikulai periódust – csak néhány napig volt igazi hőség. Emiatt nem született annyi melegrekord, mint például tavaly nyáron. Ugyanakkor, más évekkel szemben, ezen a nyáron eddig markáns hidegfrontok sem érték el térségünket, így csak néhány nap hozott az átlagosnál hűvösebb időt. A júniusi és a júliusi középhőmérséklet is ezért az átlag felett alakult.
A következő napokban viszont megváltozik időjárásunk jellege. A hétvégén sok lesz a napsütés, és már csak néhol várható zápor, zivatar. Több fokkal melegszik az idő, a hőmérséklet csúcsértéke többfelé eléri vagy meg is haladja majd a 30 fokot. Jövő keddtől viszont fokozatos lehűlés kezdődik, főként a hét elején ismét többfelé várható csapadék – tájékoztatott az OMSZ előrejelzési főosztályának vezetője.
