– Apropó, idő! Úgy látszik, a galaxis erői rendesen megkeverték a lapokat, hiszen Kovács Krisztiánék is épp most jönnek ki az Idő van című, új lemezükkel. Volt esetleg kommunikáció a hasonlóság kapcsán?
– Amikor észrevettem, hogy elkezdték nyomatni a leendő Fish!-lemezcímet a Facebookon, felhívtam Krisztiánt, hogy van ez a hasonlóság. Mondta, hogy oké, írjam át a dalt „Pénz van elég”-re, amin jót nevettünk, de mondtam, hogy sajnos tudományos-fantasztikus dolgokat nem szoktam írni, úgyhogy minden maradt, ahogy volt.
– Ha pedig már itt tartunk, belefutottál-e már a Fish! dalaiba? Van esetleg kedvenc számod tőlük?
– Hát hogyne, régóta ismerjük egymást. 2001 táján voltam először Fish!-koncerten, Krisztián már akkor fejnyivel kilógott a hazai frontemberek közül, és úgy rémlik, hogy valamelyik hőskorbeli lemezük felvételére elkérték a gitáromat is. A Keep your secret a kedvenc Fish!-számom.
– A napokban vonultatok Szegeden stúdióba, hogy felvegyétek legújabb albumotokat, a március 27-én az A38-on debütáló, Idő van munkacímen futó korongot. Honnan és mikor jött az elnevezés? Netán van-e bármi köze Gothár Péter azonos című, 1985-ös filmjéhez, vagy másra utal?
– A filmhez nincs köze, annak idején nem is láttam, de most direkt megnéztem, és kábé ugyanannyira értettem, mintha gyerekkoromban néztem volna meg. Az „idő van” kifejezés valahogy végigkísérte az életemet, edzéseken, meccseken, színpadmesterként, zenészként ezerszer hallottam és mondtam ki. Minden lemezünkön van egy laza koncepció, ezúttal az idő és annak vetületei Persze nem kell nagy megfejtésekre gondolni, a magunk módján hívjuk fel a figyelmet különböző dolgokra, amelyeknek idejük van: a pillanatok megélése, teendők halogatása, de szó esik környezetvédelemről is. A nyitódal meg rögtön arról szól, hogy baromira ideje volt új lemezt csinálni!
– Tavaly tavasz óta érezhetően pörgősebb, feszesebb, karcosabb lett a Fish! zenéje. Az új lemez dalai is ezt a nyomvonalat követik?
– Sosem voltunk egydimenziósak zeneileg. A Konzervzene nagyon kerek, kompakt kis anyag volt, ahhoz képest kissé szélsőségesebbek és színesebbek lettünk, vannak egészen metálos vagy a korai dolgainkhoz hasonló, táncos dolgok Az alap persze maradt a taplópop, reszelős Telecasterek, punkrockos összetettség. Mégiscsak ugyanaz a zenekar vagyunk, bár van egy kiváló új dobosunk, és az ő játéka is hozott némi változást. Nagyon élvezzük a próbákat, a dalokat néhány hét alatt összeraktuk, majd öt nap alatt felvettük Minden fasza!
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!