– Egy picit a dalra kanyarodva, már a bemutatkozó anyagban is említettem, hogy a kétnyelvű szám rizikós vállalkozás. Miért tettétek le a garast a magyar-angol, vegyes szövegformátum mellett?
– Minden újítás rizikós, ha ezt egyáltalán annak lehet nevezni. Amikor felmerült, hogy kellene egy MC, akkor nem volt kérdés, hogy ki lesz. Én már az első mobillal felvett, próbatermes egy perccel szaladtam Bomhoz, hogy nézd, ez lesz a közös számunk! Azt hiszem, elfelejtettem megkérdezni, hogy egyébként akarja-e? Utólagos elnézés tőle. Azt gondolom, hogy Bom az ország egyik legjobb szövegírója, iszonyatosan jellegzetes sodrással. Ő magyarul ír, magyarul él és magyarul agyal. Soha nem követném el azt a bűnt, hogy arra kérjem, tegye mindezt angolul. Ha két ember tiszteli egymás művészetét, akkor nem kér a másiktól számára idegen dolgot. Ezenkívül a dal célja nem a különböző zeneileg elfogadott megoldások és elvárások betartása, hanem, hogy képviseljen valamit, amiben mindenki jól érzi magát, és élvezi. No, nem mellesleg, nem baj, ha több ember érti egy okos ember okos szavait.
– Amint korábban mesélted, volt, aki beszólt nektek a szaxofon előtérbe helyezésének koncepciója miatt. Mondjuk mint egyszerű műkedvelő, szerintem tök rendben van. Hogy nyomtad le a srácok torkán, hogy a szaxi amolyan gitárszerepben virítson?
– Őőő hát, őszintén bevallottam nekik, hogy voltak idők, amikor megpróbáltam gitározni a szaxofonon, de nem sikerült rátenni a húrokat, szóval megbeszéltük, hogy akkor inkább fújom, haha! Rock and rollt hallgatok, azt is fújok! Ha bevonulnék egy adag kottával a sarokba, akkor szerintem a srácok végig azon agyalnának, hogy mi bajom van.
– Mindnyájan rengeteg zenekarban játszottatok és nyomultok most is. Mit jelent az életetekben a Watch Me? Milyen helyre kerül a bandarangsorotokban?
– Egy tanár napközben más gyerekét nevelgeti, hogy este nyugodtan ülhessen le a sajátja mellé, tudva azt, hogy biztonságot teremt neki. Melyik gyerek a fontosabb? Egyértelműen a sajátja, de attól még a többit is nagyon szeretheti. 2016-ban saját zenét játszani talán nagyobb őrültség, mint feltenni az összes pénzünket a lottóra. Hál’ Isten, vannak még elegen őrültek!
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!