Merre tovább, Cseh Tamás-program?

A szándék továbbra is jó, de érdemes lenne a mindenkori trendekhez igazítani a könnyűzenei támogatásokat.

Idén huszonöt zenekart díjaztak mintegy kétmillió forintos „ösztöndíjjal” a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) Cseh Tamás-programjának (CSTP) kezdő előadói pályázatán. A nyertes formációknak ebből a kreatív alkotómunkára kapott összegből el kell készíteniük egy nagylemezt, egy videoklipet, illetve futnia kell még belőle turnékra, fellépésekre, ezek kommunikációjára is. A támogatás, illetve a program alapgondolata jó, s ahogy többször írtuk is, a CSTP a rendszerváltás óta az egyetlen értelmes, könnyűzenét támogató kormányzati kezdeményezésnek számít.

A kezdő zenekarok kategóriájában nyertesek listáját böngészve azonban akarva-akaratlanul több kérdés felmerül a magyar underground, feltörekvő zenekarok életét ismerő, a kis klubok homályában tehetségek után kutató emberekben. Az első, s talán a legfontosabb az, hogy jó dolog-e összeengedni valóban kezdő, komolyabb rutin és sikerek nélküli, azt épp megszerezni óhajtó formációkat olyan zenészekkel, akik ugyan új bandával, de már masszív rutinnal bírnak. Bármennyit is morfondírozunk rajta, a válasz az, hogy nagyon nem.

Itt ugyanis nem arról van szó, hogy a sikereket felmutató zenészeket ne kellene támogatni, vagy hogy ők ne lennének tehetségesek, tűprofik egy új zenei koncepcióban.

A rutinos arcok egyszerűen csak másik ligában játszanak, mint a teljesen kezdők. S hiába remek mondjuk egy utóbbi kategóriába tartozó produkció, a nem megfelelő színpadi rutin – amelyet az előbbi csoport tagjai már akár kisujjból is kiráznak –, egy-egy baki nagyon sokat ronthat az élő produkción.

Az idei győzteseket végigböngészve szemet szúr, hogy bizony nem egy olyan formációt is kezdőként aposztrofáltak, amelynek tagjai az elmúlt években már megjárták szinte valamennyi magyar fesztivál nagyszínpadját. Ez pedig nem jó üzenet. Mármint a valóban kezdő fiatalok számára. Az összeeresztéssel ugyanis mindenki azon kezd el zsörtölődni, mi a búbánatot keresnek az „induló” címszó alatt korábbi zenekaraikkal már befutott előadók. Ez a felzúdulás így teljesen jogos.

A lista

Az idei kiírásban a CSTP a 274 jelentkező, illetve az 54, zsűri előtt megjelent formáció közül az alábbiakat támogatta: Alone In The Moon, Antonia Vai Band, Apey, Baron Mantis, Bánfalvi Eszter Kvartett (Bekvart), Belau, Deep Glaze, Drastik Putto, Flatband, Hangácsi Márton, Hoodoo Offenders, Ív, Kamilka & Pesti Sikk, Kies, Massza, NB, No Sugar, Róqa, Synema, The Couple, The Luckies, Useme, Window, Yesyes és Youli (Horányi Juli). Ami a klubok koncertszervezéssel kapcsolatos kiírását illeti, a 78 beérkezett pályázat közül 53 támogatását javasolta a kollégium országszerte, a határon túli jelentkezők közül 8 esetben ítéltek meg támogatást, összesen 16,5 millió forintot.

Az más lenne, ha a két „osztályt” szétválasztva a feltörekvők mellett lenne hasonló, de az indulók kategóriájától teljesen független pályázat mondjuk az új koncepcióval előálló zenészek számára. Ez amellett, hogy sokkal kisebb morgást keltene, mindjárt tiszta vizet is öntene a pohárba. Így lehetne támogatni olyan előadókat is, akiknek nincsenek forrásaik arra, hogy ötleteiket önerőből megvalósítsák.

Azt is látjuk közben, hogy a program 2014-es indulása óta az első nagy hullám lement: az első évadban még 42, tavaly 30, idén pedig már csak 25 zenekar kapott támogatást, s ebben az is benne van, hogy noha sok az új tehetség, az új hangok, azért Magyarország nem tud végtelen számban ilyen csapatokat kitermelni. Az persze más kérdés, hogy jó néhány – akár a feltörekvőkkel foglalkozó netes zenerovatunkban, az Ígéretes titánokban is feltűnt – banda a tehetség ellenére sem jutott el a zsűriasztalig.

Ez persze nem azt jelenti, hogy mondjuk egy évadra be kellene szüntetni a pályázatot, inkább arra utaló jel, hogy az elmúlt évek tapasztalatait figyelembe véve átstrukturálják a CSTP kiírásait. Például jó ötlet lenne az új koncepciók támogatása már ismertebb formációk részére. Ahogy a meglévő turné-, valamint a vidék klubkoncertek szervezésére, promóciózására, de főleg köztudatba helyezésére lehetne többet áldozni.

Mert az jó, hogy idén is 61 klub is kapott támogatást, s ezt lehetne tovább erősíteni, valamint egy stratégia sem ártana arra, hogy alternatívát mutassanak fel a fiataloknak a tehetségkutatónak csúfolt kertévés parasztvakítással szemben. Jó lenne ugyanis, ha legalább a kilencvenes évek közepét újra el lehetne érni, amikor – a fesztiválőrületet nem számítva – több százan is érdeklődtek egy-egy új hang után, s nem jó esetben néhány tucatnyian, mint ma. Ugyancsak jó irány az olyan szakmai fesztiválok támogatása, mint a november 16-a és 19-e között a fővárosban első ízben megrendezendő Budapest Showcase Hub (Bush), amely a közép-európai régióra fókuszál.

További érdekességekért érdemes követni a rovatunk Facebook-, Tumblr- és Instagram-profilját is. Csak semmi trendcsinálás: hallgassatok menő magyar feltörekvőket!

FRISS: Az október 26-i díjátadón közben bejelentették, hogy az idei huszonöt zenekar mellett még két formáció – Muck Éva és a Coalabell – is különdíjban részesült.

###HIRDETES2###