Az elvágyódás és a merengés esszenciája

Az Alone at Petrcane állítólag az eddigi legszomorúbb Belau-szám. Vajon tényleg? Exkluzív dalpremier.

Hol a meztelen testet boronálja össze az esztétikával s a zenével, hol pedig az elektronikát ötvözi a hangszerekkel remekül. A bő egy éve indult Belau ügyesen kinőtte magát a menőn, ám szobában összerakott koncepcióból. Végigturnézták a nyarat, az élő produkciójuk pedig megmutatta, bizony van kraft a produkcióban.

Kedves Péter formációja ezúttal a készülő nagylemezről hozott el egy vadiúj dalt a Titánok népének. Az Alone at Petrcane maga az elvágyódás és egy végtelennek tűnő merengés. Aki csípi a lassú eklektikus ütemeket, az tuti beállítja az egy szám folyamatos lejátszás üzemmódot.

Az erős „road movie” hangulatot idéző Belau-dalok amúgy igen jó párhuzamba állíthatók ifj. Solymosi Vilmos, alias DJ Bootsie kifinomult darabjaival, s ebben a tekintetben talán épp az Alone at Petrcane az, amelyikre igaz ez a megállapítás.

S hogy mindez mennyire igaz, ím, tessék szépen leellenőrizni. Ha pedig premier, az új szösszenet után szépen ki is faggattuk Pétert minderről, egyúttal kiderül az is, hol ér össze közvetve Bootsie és a Belau idővonala.

– A dalaidban az elvágyódás témája és a tenger morajlása visszatérő elemnek számítanak. Mintha erre utalna a mostani darab címe is, hiszen Petrcane a horvátországi Zadartól (Zára) északra fekvő tengerparti település neve. Honnan ez az örökös elmerengés? S mi a kapcsolat a szám és Petrcane között?

– A szám a nemsokára megjelenő lemezünkön szerepel, nyugodtan állíthatom, hogy ez a legszomorúbb Belau-dal. Több ízben jártam már ebben a horvát faluban, nagy kedvencem. Számomra Petrcane, a tengerparti hangulat egyik metaforája. Az Alone at Petrcane egy merengős, elgondolkozós szám, a magányról szól. Szerintem mindenkinek megvannak azok a helyszínei, ahol picit bezárkózva át tudja gondolni a dolgait távol a város zajától egyedül, Petrcane is egy alternatíva erre.

– Az elmúlt bő egy évben sok minden történt veletek: a tavalyi Klipszemle-siker után élőben is megmutattátok magatokat. Látszik, működik a dolog koncerteken is. Sikerült fellépnetek pár fesztiválon, így a Balaton Soundon is. Mik a tapasztalataid, mennyire sikerül átültetni a gyakorlatba azt, ami felvételen remekül szól?

– Igen, szerencsére nyáron közel negyven fellépésünk volt, és szerintem koncertről koncertre erősebb lett a produkció. Remek tapasztalatszerzés volt ez az időszak, levontuk a tanulságokat. Természetesen nem minden fellépésünkön volt tele a színpad előtti rész, de úgy láttuk, hogy aki előjött, az élvezi a koncertet. A lemezbemutatónkra egy teljesen új műsort rakunk össze, ami minden szempontból erősebb lesz, mint a nyári setlist.

– Picit a koncertezésnél maradva, egyelőre még a korai, délutáni sávokban tudtatok fellépni. Szerinted mire van szükség ahhoz, hogy lépésről lépésre haladjatok előre?

– A legtöbb fesztiválon, mivel lassabb, nyugisabb zenét játszunk, így sokkal előrébb nem fogunk lépni. Ehhez a délutáni matiné hangulathoz jól passzol a lazulós zene, este pedig jöhetnek a pörgősebb előadók. Akad persze néhány olyan tematikus fesztivál, ahol számunkra is van előrelépési lehetőség későbbi időpontokban játszani, reméljük, egy-két éven belül elérhetjük ezt is. A fentiekhez persze az is kell, hogy minél több emberhez eljussunk és minél jobb dalokkal rukkoljunk elő.

– Nem nagyon akarok messzemenő párhuzamokat hozni, de a zenéd olykor paralel Dj Bootsie ütemeivel, s nála is ott ólálkodik egy igen erős „road movie” hangulat a sorok között. Nem éreztél még késztetést arra, hogy mondjuk filmzenét készíts, illetve volt-e, van-e erre bármiféle tapogatózás, netán felkérés?

– Bootsie munkásságát én is nagyon szeretem, köszönöm a párhuzamba állítást. Régi álmom, hogy egyszer filmzenét írhassak, nagyon izgalmas feladatnak tartom, ezúton is várom a kedves rendezők jelentkezését. Szerencsére az elmúlt évben több filmben, reklámban, videóban használták a Belau dalait, ez is hatalmas dolog számunkra.

– Idén a Belau is bekerült a huszonöt „induló, kezdő” zenei formáció közé, amelyek lemezfelvételét, egy ahhoz kapcsolódó klip elkészítési költségeit, illetve az anyag promócióját támogatja a Cseh Tamás-program. Hogy állnak az album előkészületei? Hány dallal számolsz, ezek közül hány lesz eddig még nem hallott darab, s a tervek szerint mikor jelenne meg?

– Igen, nagyon örülünk, hogy bekerültünk a programba, nagy segítség számunkra ez a támogatás. Mindennap az albumon dolgozunk már jó ideje, és az utolsó fázisban járunk. November közepén adjuk ki, a lemezbemutatónk előtt körülbelül egy héttel. Tizenkét szám lesz, ebből kilenc teljesen új. A dalok fele énekes (Szécsi Böbe, Dallos Bogi, Herrer Sára, Antonia Vai, Myra Monoka közreműködésével) fele pedig instrumentális.

– Közben már nyakig benne vagyunk az ősz-téli klubszezonban. Benneteket merrefelé láthatnak mostanság?

– Az eddigi legkülönlegesebb koncertünket az A38 Hajón adjuk november 26-án, itt mutatjuk be The Odyssey című mediterrán tematikára épülő lemezünk. Készülünk vetítéssel, díszlettel, vendégénekesekkel. Néhány nappal később Londonban játszunk a Zagarral. Ezután picit rápihenünk a következő évre, és nem vállalunk sok mindent el. Terveink szerint tavasszal vidéken és külföldön is megmutatjuk az új dalainkat.

További érdekességekért érdemes követni a rovatunk Facebook-, Tumblr- és Instagram-profilját is. Csak semmi trendcsinálás: hallgassatok menő magyar feltörekvőket!