Három nap alatt megtanult biciklizni

Lányom pillanatok alatt kinőtte a háromkerekű kismotorját, és a játszótéren teljesen rákattant a mostanában nagy népszerűségnek örvendő futóbiciklikre.

Tíz évvel ezelőtt még sehol sem voltak ezek a gyakorlóbiciklinek is nevezett járgányok, melyek a kerékpározás hőskorszakába repítenek vissza minket, amikor még nem volt pedál, és az emberek futva hajtották a kétkerekűt. Manapság ismét virágkorukat élik ezek a változatok, persze a 2-4 éves korú gyermekekre optimalizálva. Megmondom őszintén, eleinte szkeptikus voltam a rendszert illetően, ugyanis biztosra vettem, hogy Izabel naponta tizenötször fog eltaknyolni, de mikor láttam a játszótéren, hogy az apróságok milyen ügyesen repesztenek keresztül-kasul, és mennyire élvezik a dolgot, revideáltam nézeteimet. Eleinte megpróbálkoztam egy facebookos felhívással, hátha használtan hozzájutunk egy ilyen gépezethez, de senki sem reagált. Aztán Anikó talált egy kifejezetten erre specializálódott boltot, ahol bármilyen színben, bármilyen matricával meg lehet vásárolni a cangát, ráadásul rengeteg extrát lehet hozzá kérni. Az ára sem eltúlzott, 10 ezer forintért hozzájuthatunk egy alapfelszereltségű, szervokormány és légkondi nélküli változathoz.

Látni kellett volna csemetém reakcióját, mikor anya hazahozta a zöld csodát, melyre stílszerűen az Izi Rider felirat került. Talán még a szeme is könnybe lábadt (a miénk legalábbis biztosan), és fél órán keresztül nem volt hajlandó leszállni róla. Azt hittük, legalább egy hónapig el fog tartani, mire magabiztosan hajtani tudja, ehhez képest már a harmadik napon úgy döngetett vele, mintha biciklivel együtt született volna. A lábát most már rendszeresen felemeli, közben ügyesen egyensúlyoz, kormányoz, mi pedig leesett állal csak bámulunk egymásra. Ez remek találmány, ugyanis a gyerekek láthatóan rövid idő alatt hozzászoknak, és miután megtanulnak egyensúlyozni, az igazi biciklire való áttérés zökkenőmentes lesz.