Egy hónappal ezelőtti blogposztom az első pofonról szólt, amikor is kiderült, hogy a körzeti óvoda igazgatója a magas túljelentkezés miatt 54 gyermeket nem tudott felvenni. Természetesen fellebbeztünk, és a remény tegnap délutánig élt, amíg fel nem hívtam az önkormányzatot. Ekkor kiderült, hogy Izabelt egy olyan oviba vették csak fel, ami nagyjából fél órára van tőlünk, és még el sem készült, ezért nem szeptembertől kezdődik, hanem csak októbertől. Nem tagadom, a hír hallatán kétségbe estünk, szegény Anikónál még a mécses is eltört.
Persze így jár az, aki túl jó környékre költözik (albérletbe), ugyanis a jelentkezésnél nehezen tudtuk felvenni a versenyt a mercis, vastag borítékkal érkező szülőkkel. Persze ez utóbbi megjegyzésem pusztán a fantázia szüleménye, én biztos vagyok benne, hogy az óvodákban halvány nyoma sincs a korrupciónak, és gyermekemet csak azért nem vették fel, mert pechünkre az adott körzetben 200 olyan család él, ahol pont hároméves gyermek van
Szóval nem bontogatom tovább a korrupcióról szőtt torz fantáziaszüleményemet, hanem egy jelenségre hívnám fel a kedves olvasók figyelmét. A minap az egyik unokatestvéremnek panaszkodtam az óvodai helyzetről, aki egyáltalán nem volt meglepődve, sőt olyan történetet mesélt el, amitől a bicska is kinyílt a zsebemben. Azt mondta, ismer egy idős hölgyet, aki némi pénzért cserébe két családot is bejelentett magához, ergo az óvodai jelentkezésnél az érintett gyerekek körzetisnek számítottak, ezzel rontva a valóban ott lakó családok esélyeit.
Azóta több forrásból is megerősítették ezt a jelenséget, tehát nem elszigetelt esetről van szó. Nagyon egyszerű a szitu, mondjuk a Kovács család Solymáron él, de anyukának valamiért nem szimpi az ottani ovi, ráadásul apuka úgyis a II. kerületben dolgozik, mi lenne, ha papíron odaköltöznének a vadidegen Juliska nénihez, aki kap egy kisebb borítékot, az óvodaigazgató egy nagyobbat (ez is csak a fantázia szüleménye), és a kis Béluska máris felvételt nyert a II. kerületi intézménybe.
Tiszta sor! Azok a szülők, akik meg tényleg a körzetben laknak, ráadásul autójuk sincs, cipeljék csak a gyereküket egy jóval messzebb lévő óvodába! A mi esetünkben azzal bonyolódik a helyzet, hogy Izabel leendő „szociális olvasztótégelye” még fel sem épült, az ígéretek szerint október 1-jétől tudják majd fogadni a lurkókat, de ha ez is olyan határidőre készül el, mint a 4-es metró, akkor az lesz a legjobb, ha csemeténket már most beíratjuk valamelyik iskolába.
