Liu Shaoang adta az ütemet az egyik legfontosabb korcsolyaversenynap előtt

Az orosz szurkolók ünneplésébe és a magyar rövid pályás gyorskorcsolya-válogatott edzésébe csöppentünk Koreában.

Radványi Benedek
2018. 02. 17. 7:01
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Van abban valami emblematikus, hogy azon az olimpián, amelyen csak semleges színekben, olimpiai zászló alatt szerepelhetnek az orosz sportolók, a Magyar Nemzet tudósítójaként az első mélyebb benyomásom a „Rosszija, Rosszija!” rigmus szurkolói skandálása volt.

Persze lehetett volna ez egy gól is a hokitorna pénteki meccséről, akadt is belőle bőven – az OAR néven futó oroszok 8-2-re verték a szlovénokat –, ám egyszerűen csak a találkozó után néhány perccel értem oda a kangnungi jégkorongarénához. (A szöuli landolás után keleti irányban át kell szelni az országot, úgy lehet nagyjából elképzelni, hogy Soprontól Budapestig vonatoztam, hogy a jeges eseményeknek otthont adó központhoz érjek, de közben elbuszoztam Veszprémbe az akkreditációmért.)

Eközben pillantottam meg, hogy a mérkőzés utáni interjúkészítéseknek teret adó vegyes zónában feltűntek a játékosok, s így végül az angolul beszélő újságírók körében hallgathattam Ilja Kovalcsuk szavait, aki elárulta, elég mérgesek voltak az első meccsük után, amelyen 2-0-s vezetésről kaptak ki 3-2-re a szlovákoktól. Az orosz szurkolók tömege – akiken cseppet sem látszik, hogy a doppingbotrány és a NOB-döntés következményeként elvileg nincs is itt csapatuk, egy örömében megittasodott társaság is elmondta nekem, számukra nincs különbség – tehát vígan énekelt a csarnok előtt, még a szép Katyusáról szóló, magyar változatában szintén népszerű dal is a repertoárba került.

„Sok srácnak a csapatból ez az első olimpiája, túlságosan is akartak.

De tartottunk egy megbeszélést, és tisztáztuk, hogy nyugodtan fogunk játszani, s ez lett az eredménye” – mondta a 34 éves volt NHL-játékos.

Szombaton döntő jelentőségű presztízsmeccs vár rájuk az amerikaiak ellen, ám mi sokkal jobban fogunk figyelni a pár száz méterre lévő Jégarénára, ahol rövid pályás gyorskorcsolyázóink élversenyzője, Liu Shaolin Sándor fináléba kerülhet és érmet szerezhet 1000 méteren (Jászapáti Petrára és Bácskai Sára Lucára pedig az 1500 méter vár).

Az ő edzésükre is bekukkanthattam,

a csapat Liu Shaoang hangszórója által sugárzott zenére, vidáman melegített,

s Csang Csing vezetőedző intelmeit is mosolygósan hallgatta. A váltásokat is gyakorolták, lányok-fiúk vegyesen – ne feledjük, utóbbiakra csütörtökön a döntő vár!

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.