Az eltökéltséggel vegyülő csalódottság és megalázottság érzése kavarog a téli olimpia előtt az orosz sporttársadalomban. A 2014-es, szocsi éremesőt egyre inkább beárnyékolja a 2015 novembere óta húzódó doppingbotrány, s a Phjongcshangban semleges színekben induló 168 orosz sportoló előtt az esélyesek jelentős részének kizárása miatt az akkor bukásként megélt vancouveri eredmény megismétlése is komoly kihívás. De most nem is igazán az eredmény izgatja az orosz társadalmat, amelyre – mint a Szport-Ekszpressz cikke figyelmeztet – az orosz csapat kizárása, a nemzeti zászló, a himnusz elvétele után megaláztatások sora vár a következő három hétben. Ebből előzetest adott a Nemzetközi Doppingellenes Ügynökség (WADA) a megnyitó előtti napokban, amikor már a helyszínen a női jégkorong-válogatott edzéséről a csapat felét elvitték doppingvizsgálatra.
A nemzeti jelképektől megfosztott orosz küldöttség hangulatát jól mutatja, hogy a megnyitón a versenyzők alig fele, a teljes csapatnak csak a kisebb része kíván részt venni a kollektív bűnösség elve ellen tiltakozva. Ebben a helyzetben az is érthető, hogy a lapunk által megkeresett sportolók és szakemberek udvariasan elhárították a helyzet kommentálását. Az orosz sajtóban is inkább a vezetők, az egykori kiválóságok szólalnak meg, az aktív versenyzők legfeljebb a közösségi hálón osztják meg érzéseiket.
„Az olimpia számomra többé már nem sport. A NOB feladta Coubertin báró elveit. Az oroszok azonban nem adják meg magukat, nem olyanok, akik megtörnek!”
– írta látható elkeseredésében a kizárásáról kézhez vett döntés után az Instagramon a kiváló sílövő Jekatyerina Jurlova-Perht. Ebben a szellemben nyilvánult meg a világhálón a legutóbbi világkupafutamokon kirobbanó formát mutató, Phjongcshangba azonban meghívót ugyancsak nem kapó olimpiai bajnok sílövő, Anton Sipulin is, aki mondandóját kiegészítette még azzal, hogy az olimpiával nincs vége a világnak, előre kell nézni. „A végsőkig harcolni fogok azért, hogy tisztára mossam a nevemet” – fogalmazott.
A NOB által kizárt sífutó világsztár, Szergej Usztyugov az Instagramon tett bejegyzésében azt hangsúlyozta, hogy zászló és himnusz nélkül is elindult volna, s bár csalódott az olimpiai mozgalomban, már a jövővel foglalkozik. A gyorskorcsolyázó Olga Graf zöld utat kapott a NOB-tól, ám mivel a váltó nem tud indulni, ő sem utazik el Koreába.
Az érzelmeket még inkább felkavarta, hogy huszonnyolc, az olimpiáktól örökre eltiltott sportolót a szocsi eredményeit is érvényesnek tekintve rehabilitált a nemzetközi Sportdöntőbíróság. A kollektív bűnösség elve alapján elmeszelt versenyzők, mint Sipulin vagy Usztyugov, mellett kiállt a Ski Nordique francia szaklap is, botrányosnak nevezve, hogy csak azért nem indulhatnak, mert ott voltak Szocsiban.
A Nemzetközi Olimpiai Bizottság döntése patthelyzetet teremtett a moszkvai döntéshozók számára, hiszen
a játékok bojkottálásával Oroszország tíz évre száműzné magát az olimpiai mozgalomból. Így Moszkva fogcsikorgatva, de elfogadta a NOB döntését.
Hatalmas csapásnak nevezte a kizárást Oroszország és az egész orosz sport megítélésére, de igyekezett nyugtatni a kedélyeket az egykori műkorcsolyázó legenda, Irina Rodnyina. A ma már parlamenti képviselő olimpiai bajnok szerint a NOB tudatosan alázza és sértegeti Oroszországot, ám nem szabad felülni a provokációnak, és zászló nélkül is indulni kell. „Ez már több mint háború” – fogalmazott a sportlegenda.
A ma már a sportvezetőkét dolgozó Jelena Iszinbajeva felhívásában megérti a sportolók és a szurkolók felháborodását, ám mindenkit higgadtságra intve óv a pániktól. „A helyzet túszai vagyunk, ám most nem érdemes kiskapukat keresni, el kell fogadni a NOB döntését, és az eredményekkel kell bizonyítani. Ez jó kiindulópont lehet az orosz sportban a dopping kapcsán kialakult helyzet rendezésére is” – írta az egykori rúdugró-kiválóság.
Még nyíltabban fogalmaz a már említett Szport-Ekszpressz, mikor haszontalannak tartja a másokra mutogatást.
„Négy éve rombolják le szisztematikusan az orosz sportot, ám akik ez ellen védekezhettek volna, nem tettek semmit. Most már jobb, ha hallgatunk.
Ez nem a konfrontáció ideje. Folytatni kell a harcot a bíróságon, s ha ez a februári rémálom véget ér, tovább kell lépni” – ajánlja jegyzetében Pavel Klimovickij, megjegyezve, addig azonban tűrni kell a várható megaláztatásokat. Amelyekre – tegyük rögtön hozzá – a legjobb válasz a tiszta győzelem lehet. Már csak azért is, mert egy friss felmérés szerint az oroszok hetven százaléka a bojkottra szólító felhívások ellenére is nézni fogja az olimpiát.
