Idén szeptemberben mintegy 11 ezer lakás cserélt gazdát Magyarországon, nagyjából ugyanannyi, mint augusztusban. Ez a szám egy éve valamivel 10 ezer fölötti volt, pedig a piaci élélülés már akkor kézzelfogható volt, most pedig ehhez képest történt tíz százalék körüli emelkedés – derül ki a Duna House tanulmányából. Beszédes adat az is, hogy idén eddig összesen 103 ezer lakást adhatnak el, ami már önmagában meghaladja a 2009 és 2013 közötti évek bármelyikét.
Idén a harmadik negyedévben Közép-Magyarországon vették átlagosan a legmagasabb áron a panellakásokat. Ebben a régióban 216 ezer forintot adtak négyzetméterükért, s nem sokkal maradt el a Nyugat-Dunántúl sem, ahol 172 ezer forintot tett ki ugyanez az érték. Az ország keleti felén 156 ezer, a nyugatin 153 ezer forintos négyzetméteráron keltek el ezek a lakások, Budán 301 ezer, Pesten 251 ezer forintot fizettek négyzetméterükért. A legkevesebbet, átlagosan 120 ezer forintot Észak-Magyarországon adtak ezekért az otthonokért.
A téglalakások ugyancsak a közép-magyarországi régióban keltek el a legdrágábban, átlagosan 302 ezer forintos négyzetméterárért. Az adatot elsősorban a főváros belső kerületeinek árai húzták fel. Jól mutatja ezt az, hogy a míg a főváros budai oldalán 397 ezer, a pestin 292 ezer forintot kellett fizetni négyzetméterükért, addig a belvárosi területeken már 474 ezer forintot adtak. A Nyugat-Dunántúlon 232 ezer, a Dél-Dunántúlon pedig 222 ezer forintot fizettek a vevők a téglalakások négyzetméteréért, Kelet-Magyarországon 153 ezer forintot, Nyugat-Magyarországon pedig 187 ezret. Akárcsak a panelek esetében, a téglalakásokért is Észak-Magyarországon kellett a legkisebb összeget kiadni. Itt ennek a típusnak az átlagos négyzetméterára 116 ezer forint volt.
Szeptemberben továbbra is sok befektető nézelődött a fővárosban: az ingatlankeresők 38 százaléka e célból vásárolt. Ők jellemzően 20 millió fölötti összeget fektettek ingatlanba, és leginkább az 50-60 négyzetméteres lakásokat keresték. Ez nem véletlen, hiszen a lakások bérleti díja az elmúlt időszakban nagyon megugrott, a jó bérlakás pedig hiánycikk. Így ha valaki ilyet szerez, akkor pillanatok alatt ki tudja adni. A fővárosban a vevők 23 százaléka volt első lakásvásárló, többségük szintén 20 millió forintos otthont vásárolt.
Vidéken már csak az érdeklődők 18 százaléka volt befektető, de a korábbi évekhez viszonyítva ez is hatalmas arány. A fővároshoz hasonlóan itt is minden negyedik vevő első lakását kereste: ők jellemzően 70 négyzetméter körüli ingatlanokban gondolkodtak, és 10 millió forintot adtak érte. Vidéken a többség – a vásárlók 28 százaléka – azért fordult ingatlanoshoz, mert nagyobb lakásba akart költözni. Utóbbiak választása jellemzően 100 négyzetméter körüli otthonokra esett, amelyekért átlagosan 16 millió forintot fizettek.
A budapesti eladók 39 százaléka azért vált meg lakásától, mert nagyobba akart költözni: ők átlagosan 49 négyzetméteres ingatlanjukat adták el 17 milliós áron. Kisebb otthonba csak az eladók 24 százaléka költözött. Ez a csoport jellemzően 80-90 négyzetméteres ingatlantól vált meg 26 millió forintos átlagáron. Öröklött lakást az eladók 14 százaléka értékesített.
A fővárosihoz hasonlóan a vidéki tulajdonosok jelentős hányada, mintegy 31 százaléka azért vált meg lakásától, meg nagyobba akart költözni. Ők átlagosan 68 négyzetméteres ingatlanjukat adták el 12 millió forintos átlagáron. Az eladók 27 százaléka öröklött ingatant értékesített, és ezzel vagyonát átlagosan 8,6 millió forinttal gyarapította. Kisebb lakásba csak az eladók 24 százaléka költözött.
Budapesten minden ötödik vásárolni szándékozó körülnézett a XIII. kerületben, így továbbra is ez a terület számít a fővárosban a legnépszerűbbnek. Tőle nem sokkal maradt el a VI. kerület, ahol a vevőjelölteknek 18 százaléka vásárolna. A rangsorban a következő helyen a VII., XI. és XIV. kerület áll, ahol az érdeklődők 16-17 százaléka néz körük. A legkisebb érdeklődés a XXIII. kerület iránt van: ebben a környékben csak a lakáskeresők 2 százaléka gondolkodik.
Ugyan sokan keresnének új lakást, ilyenből még mindig kevés van: ilyesmit néhány soproni fejlesztésnek köszönhetően a Nyugat-Dunántúlon vásároltak a legnagyobb arányban. Itt ezek adták az értékesített otthonok 11 százalékát. Az ország többi részén ez a típus az adott régió piacának csak 2-5 százalékát tette ki. Felújítandó vagy gyengébb, például lakható besorolású lakást a Közép-Dunántúlon vettek legnagyobb arányban, itt az eladott ingatlanok 40 százaléka ilyen volt. Az országban tehát továbbra is inkább a jó vagy kiváló ingatlanokat vásárolták.
