Lassan hiánycikk a jó lakás

Egyre kevesebb olyan ingatlan kel el, amelynek állapota „nagyon jó”. Vélhetően azért, mert a vevők az egyre szűkülő kínálatból gyakrabban megveszik a rosszabb lakásokat is.

Az idei évben eddig 125 118 ingatlant adtak el, 30 százalékkal többet, mint tavaly ilyenkor. Ugyan szinte biztosra vehető, hogy a mostani lesz a válságot követő legerősebb év, havi bontásban nézve a forgalomnövekedés üteme lassulni látszik. Noha a piac ma is pörög, a csökkenés már tavasszal elkezdődött, és trendszerűen folytatódott. Látszik az is, hogy akik ma lakást keresnek, azok komoly vételi szándékkal kutakodnak az eladó otthonok között – derül ki a Duna House kedden kiadott elemzéséből.

Novemberben a paneleket Kelet-Magyarországon átlagosan 138 ezer forintos négyzetméteráron lehetett eladni, nyugaton jellemzően 149 ezer forintot fizettek a vevők négyzetméterükért. Ugyanezt a lakástípust a főváros pesti oldalán átlagosan 250 ezer, a budain 318 ezer forintos fajlagos áron mérték. A téglaépítésű otthonokat hazánk keleti részén hozzávetőlegesen 186 ezer forintos, a nyugatin 193 ezer forintos négyzetméteráron lehetett megvenni; ugyanezért Pesten 307 ezer, Budán pedig 473 ezer forintot kellett fizetni. A szigorúan vett belvárosban még ennél is feljebb kúsztak az árak, ott átlagosan 511 ezer forintot kell letenni az asztalra egyetlen négyzetméterért.

A fővárosban a vevők 20 százaléka a XIII. kerület iránt érdeklődött, közel ugyanilyen arányban néztek körül az lakáskeresők a XIV., az V., a VI., a VII. és a a XI. kerületben is.

Vidéken az eladott lakások közel fele 5-10 millió forintba került, ötödükért adtak 10 és 15 millió forint közötti összeget. A lakásoknak csak 11 százaléka volt olcsóbb 5 millió forintnál, tavaly novemberben ugyanez az arány még 20 százalék volt. Pest megyében már a drága ingatlanok háza táján történt változás: itt tavaly novemberben még csak az eladott otthonok 1 százaléka került 40 milliónál többe, idén viszont már 9 százalékuk tartozott ebbe az árkategóriába.

Budán szintén komoly változások történtek: itt egy éve még a 200-300 ezer forintos négyzetméteráron eladott lakások tették ki a forgalom zömét, idén azonban a drágulás miatt a vevők 60 százaléka 400 ezer forintnál többet fizetett egy négyzetméterért. Pesten is hasonló a helyzet, itt a 400 ezer forint fölötti kategória aránya ugrott 6 százalékról 19-re. Mindez a lakásárakban is megmutatkozott, lévén ennek eredményeként Pesten a 40 millió forintnál drágábban eladott lakások aránya 1-ről 7 százalékra növekedett.

Budapesten a panelek igen gyorsan elkelnek, ehhez elég mindössze 1,5-2 hónap. A téglalakások ennél valamivel lassabban fogynak, esetükben az eladóknak átlagosan 2,5-3 hónapot kell várniuk arra, hogy vevő akadjon a horgukra.

Közép-Magyarországon minden harmadik, vidéken pedig minden negyedik novemberben megvásárolt ingatlan volt „nagyon jó\" műszaki állapotú, ami kissé elmaradt a megszokottól. Ennek oka feltehetően az, hogy a vevők az egyre szűkülő kínálatból gyakrabban megveszik a gyengébb minőségű lakásokat is. A fővárosban az eladott otthonoknak csupán 2 százaléka volt új építésű, vidéken ez az arány magasabb, területtől függően 4 és 7 százalék közötti volt.

Novemberben a vevők csak keveset tudtak alkudni az ingatlanok árából: a vidéki családi házaknál a többség csupán 8 százalékos árengedményre tett szert, ugyanez Pest megyében 7, a fővárosban pedig csak 6 százalék volt. A lakások árából az eladók még kevesebbet engedtek: a panelekéből csupán 3-4, a téglalakásokéból csak 4-5 százalékot.

Még mindig sok a befektető Budapesten, novemberben a vásárlók 38 százaléka vallotta magát annak. Ez a réteg átlagosan 25 millió forintért vásárolt 60 négyzetméter körüli ingatlanokat. A vevők közel negyede első lakását vette meg, az ő körükben az 55 négyzetméter körüli, átlagosan 15 millióért kínált otthonok voltak a legkeresettebbek. A legtöbbet értelemszerűen azok költötték ingatlanra, akik nagyobba költöztek: ők átlagosan 34 milliót adtak ki 90 négyzetméternél valamivel kisebb lakokra. Vidéken az érdeklődők negyede nyilatkozott úgy, hogy nagyobb lakásra vágyik, míg másik negyedük befektetési célból nézelődött. Előbbiek 16 millió forint körüli átlagon tettek szert nagyjából 90 négyzetméteres ingatlanokra, utóbbiak inkább a 11-12 millió forintért kínált hasonló méretű otthonokból szemezgettek.

A budapesti eladók 41 százaléka nyilatkozott úgy, hogy azért válik meg otthonától, mert nagyobba költözne. Ők jellemzően 50-60 négyzetméteres lakásokat hirdettek átlagosan 18 millió forintért. Feleannyian voltak azok, akik kisebbe költöztek: ez a réteg jellemzően 70 négyzetméternél nagyobb otthonokat szeretett volna értékesíteni. Öröklött ingatlant az eladók 14 százaléka hirdetett, átlagosan 25 millióért. Vidéken az eladók több mint harmada értékesített ilyen jellegű lakást, átlagosan 10 millió forintért. Itt nagyobb otthonba az eladók 28 százaléka vágyott, kisebbe a hirdetők 22 százaléka költözött. Az előbbiek 70 négyzetméter körüli ingatlanjukat nőtték ki, az utóbbiak átlagosan 110 négyzetméteres lakásukat tartották túl nagynak.