Panelen lehet igazán nagyot kaszálni

A válság évei alatt ezek ára esett leginkább, most viszont ezek drágulnak legjobban és leggyorsabban. Mutatjuk a számokat.

Az adóhivatal adatai szerint az idei év első három negyedévében országos átlagban 13 százalékkal emelkedtek az ingatlanárak, a növekedési ütem azonban nem csak területenként, hanem lakástípusonként is erősen különböző. Az önálló családi házak drágulása például 5 százalék körüli volt, a panelekért viszont átlagosan 14 százalékkal többet kellett fizetni szeptemberben, mint januárban – derül ki az OTP Jelzálogbank elemzéséből. Annak hátterében, hogy leginkább a lakótelepi lakások ára növekedett, nagyrészt az áll, hogy a vevők között rengeteg az olyan befektető, aki a legolcsóbb, de kiadással jól hasznosítható ingatlant keresi. Ugyanez az oka annak, hogy a családi házak ára alig emelkedett: ezek az ingatlanok kevésbé érdeklik a befektetőket.

A panelek drágulása az átlagárakra is erősen rányomja bélyegét. A megyeszékhelyek közül például jellemzően ott történt a legnagyobb százalékos áremelkedés, ahol nagy lakótelepek találhatók. Ugyanez a fővárosban is megfigyelhető, lévén az árak alapvetően itt is azokban a kerületekben emelkedtek átlagon fölül, amelyek hatalmas lakótelepekkel rendelkeznek (III., X., XV., IV., XVII., XXI.). Ezek mellett átlagon felüli drágulás csak azokban a belvárosi kerületekben történt, amelyeknél a nagyrészt a turisztikai célú, rövid távú lakáskiadás hihetetlen népszerűsége generált hatalmas befektetői rohamot.

A lakótelepi drágulás főleg annak tükrében jelentős, hogy ezen ingatlanok ára 2008 és 2014 között az országos áresést valamivel meghaladó mértékben, mintegy 18 százalékkal csökkent. Ehhez képest történt most szűk egy év alatt 14 százalékos drágulás. Budapesten ennél is nagyobb, mintegy 18 százalékos volt az áremelkedés, míg a megyeszékhelyeken összességében 13 százalékos.

A fővárosban leginkább az amúgy legolcsóbbak közé tartozó kerületek lakótelepi lakásai drágultak: 20 százalék fölötti áremelkedést mértek például a XV., XIX. és X. kerületben. A megyeszékhelyek esetében más a helyzet: itt a veszprémi 19 százalékos áremelkedés után a legdrágább lakótelepekkel rendelkező Győrött látjuk a második legnagyobb, mintegy 16 százalékos növekedést. Ráadásul a nyugati határszél nagyvárosaiban a válság éveiben is pozitív irányú volt a lakótelepi árváltozás. Olcsóbbak egyedül a salgótarjáni panelek lettek, ezek lakásai ma a tavalyinál 3 százalékkal alacsonyabb áron vásárolhatók.

A számokat nézve azt látjuk, hogy a lakótelepi lakások országos átlagára 164 ezer forint/négyzetméter körül alakul, a budapestieké pedig 215 ezer. Utóbbi csak 25 százalékkal múlja alul az egyéb fővárosi lakások átlagárát, ami szintén rámutat arra, mennyire előkelő pozícióba kerültek ezek az otthonok. Beszédes az is, hogy az olcsóbb lakótelepek lakásainak ára alig egy év alatt harmadával növekedett.

Ma a legdrágább lakótelepi ingatlanokat a XI. kerületben találjuk, ahol a négyzetméterár 264 ezer forintos, míg a pesti oldalon a legdrágábban a IX. kerületben lehet panelbe költözni. Utóbbi területen az átlagos négyzetméterár nagyrészt a József Attila lakótelepnek köszönhetően szökött föl egészen 247 ezer forintig. A fővárosban még a legolcsóbb XX. kerület paneljeinek átlagos négyzetméterára is meghaladja a 175 ezer forintot.

Az egyes városrészek közötti másfélszeres árkülönbség a megyeszékhelyek ársorrendjében már háromszorosra nő: a győri lakótelepi lakások négyzetmétere átlagosan 211 ezer forintba kerül, míg Salgótarjánban ugyanezért csak 67 ezer forintot kell fizetni. Győr mellett a 150 ezres limitet egyedül a debreceni, székesfehérvári, kecskeméti, veszprémi és szombathelyi lakások ára haladja meg.

Ami az átlagos lakások árait illeti, az a megyék közül idén egyedül Nógrádban csökkent, igaz, csak minimális mértékben. A legnagyobb drágulás Békés és Hajdú-Bihar megyében történt: mindét területen 15 százalék feletti volt az emelkedés. Ezek mellett a fővárosi 14 százalékos árnövekedési ütemet egyedül Győr-Moson-Sopron megye haladja meg egy hajszálnyival. Másik végletként, csak kis mértékben, 4-6 százalékkal nőtt az ingatlanok eladási ára Tolna, Heves és Pest megyében.

Az árszintek szempontjából Győr-Moson-Sopron a legdrágább megyénk, 231 ezer forintos négyzetméterárral, emellett a 200 ezres limitet még Somogy megye, a 175 ezres szintet pedig Pest és Hajdú-Bihar megye haladja meg. A legolcsóbb hagyományosan Nógrád megye, 70 ezer forint alatti átlagos négyzetméterárral, mellette pedig még Borsod-Abaúj-Zemplén marad a százezres szint alatt.

A megyeszékhelyek közül Békéscsaba és Debrecen drágult leginkább: az előbbiben 17, míg az utóbbiban 13 százalékos volt az áremelkedés. A négyzetméterenkénti átlagárat tekintve továbbra is Győr a legdrágább megyeszékhely 239 ezer forintos értékkel, míg Salgótarján, Miskolc, Tatabánya és Szolnok hagyományosan a legolcsóbbak. Nógrád megye székhelye az egyetlen, ahol az eladott lakások átlagára nem éri el a 100 ezer forintos négyzetméterárat, ráadásul szintén Salgótarján az egyetlen olyan megyeközpont, ahol az árak még estek is.