Nagy a lakása? Egyre könnyebben eladhatja!

A panelek árából alkudni már-már művészet, de a családi házakét még lehet lejjebb faragni.

A lakáskeresők fővárosi favoritja továbbra is XIII. kerület volt, az érdeklődők egyötöde szétnézett ezen a területen. A belvárosi kerületek vesztettek népszerűségükből decemberhez képest, de a második legkedveltebb célpont még így is a VI. és a VII. kerület, valamint a szomszédos XIV. kerület volt. Budán továbbra is a XI. kerület a legnépszerűbb, melyet a vásárolni szándékozók 16 százaléka jelölt meg célterületként.

Budapesten még most is rendkívül magas volt a befektetési céllal vásárlók aránya: minden második adásvétel mögött ilyen szándék állt. Az ilyen okból vételezők jellemzően 56 négyzetméter körüli lakásokra tettek szert, átlagosan 23,5 millió forintért. Az első lakásukat vásárlók aránya 16 százalékos volt, ők átlagosan 45 négyzetméteres otthonokra költöttek 14 millió forint körüli összeget.

Vidéken a legnépesebb csoportot azok adták, akik nagyobb lakásba költöztek: a vételek 28 százaléka ilyen célból történt. Ez esetben a vevők 114 négyzetméter körüli otthonokra tettek szert, 18,5 millió forint körüli összegért. Vidéken a befektetők a második helyen álltak: minden negyedik vétel ilyen célból történt, jellemzően 11 millió forint körüli átlagáron. Az első lakásukat vásárlók a vidéki forgalom ötödét tették ki, átlagosan pedig 10,4 milliót költöttek.

A fővárosi eladók közel fele azért értékesítette otthonát, mert nagyobb lakásba akart költözni. Ők átlagosan 53 négyzetméter körüli lakásaiktól váltak meg, 17,5 milliós átlagáron. Nagyjából ugyanennyiért értékesítették az öröklött ingatlanokat is: ilyen okból adták el januárban a lakások 22 százalékát. Vidéken minden harmadik eladás történt öröklés miatt, a vételár pedig átlagosan 8,9 millió forint volt. Az eladók 31 százaléka költözött azért, mert nagyobb lakásban szeretett volna élni, kisebbe pedig ötödük vágyott.

Vidéken az eladott lakások 19 százaléka 100 négyzetméternél is nagyobb volt, ami komoly változás, lévén tavaly ilyenkor még csak 10 százalékos volt ugyanez az arány. A forgalom zömét, mintegy 40 százalékát továbbra is a 40-60 négyzetméteres otthonok adták, míg ötödét a nagyobb, 60-80 négyzetméteres otthonok. Az eladott ingatlanok 29 százalékát a 100-150 ezer forintos négyzetméteráron kínált lakások tették ki, de a teljes forgalom negyede ennél olcsóbb volt.

Pest megyében az idei és a tavalyi januári adatok összehasonlításából jól látszik, hogy a vásárlók egyre drágább otthonokat vettek, míg Budán szintén a nagyobb értékű ingatlanok felé való elmozdulás a legfeltűnőbb. Utóbbi területen tavaly januárban az eladott lakások 8 százaléka volt 100 négyzetméternél nagyobb, míg idén már 17 százaléka. Beszédes az is, hogy ezen belül a 160 négyzetméter fölötti otthonok aránya 3-ról 8 százalékra ugrott. A drágulás a négyzetméterárakban is tetten érhető: míg tavaly januárban az eladott otthonok négyzetméterára csak az esetek 28 százalékában volt 400 ezer forintnál drágább, addig idén már 48 százaléka tartozott ebbe a kategóriába. Ugyanezen árkategória Pesten is előtérbe került, aránya egy év alatt 8-ról 25 százalékra ugrott.