Idén januárban a tavalyival nagyjából megegyező számú lakás cserélt gazdát, az eladott otthonok mennyisége mindössze 1 százalékkal múlta alul a tavalyi adatot. Az viszont újdonság, hogy a regisztrált lakáskeresők száma idén már 10 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbi számot. Ez feltehetően a megváltozott támogatási környezetnek, a csoknak és annak kibővítésének tudható be – derül ki a Duna House hétfőn kiadott elemzéséből.
Az ingatlanközvetítő hálózat várakozásai szerint az állami lakásvásárlási kedvezmények kiterjesztése jelentősen befolyásolja majd az idei forgalmat. Az új lakásra igényelhető nagyobb támogatás miatt egyrészt sokan kivárhatják azt, hogy ilyen ingatlanok nagyobb számban épüljenek, de ezzel egy időben a használt lakások vásárlására megnövekedett támogatási keret miatt sokan dönthetnek ilyen otthonok mellett is. Az, hogy melyik hatás lesz erősebb, várhatóan az elkövetkezendő hónapokban dől el.
Egyelőre annyit tudni, hogy a januárban Közép-Magyarországon eladott otthonok 2-3 százaléka volt új lakás. Ugyanez az arány Nyugat-Magyarországon 6, keleten pedig – egy nagyobb debreceni projektnek köszönhetően – 12 százalékos volt. Utóbbi régióban az eladott otthonoknak csak mindössze 3 százaléka volt felújítandó, míg az ország többi részén ennek 2-3-szorosa is ebbe a kategóriába tartozott került ki.
Januárban Kelet-Magyarországon 142 ezer forintos négyzetméteráron lehetett panellakást venni, míg nyugaton 155, Pesten 255, Budán pedig 282 ezer forint volt ugyanez a összeg. A téglaépítésű otthonokat a Belvárosban vették a legmagasabb áron, négyzetméterenként 510 ezer forintért. Budán ugyanezen típus négyzetméteréért 417 ezret fizettek, míg Pesten 303 ezret. Ezeket az ingatlanokat az ország nyugati felén 199 ezer, míg keleti felén kereken 190 ezer forintos négyzetméteráron vásárolták.
A vevők a legtöbbet a vidéki családi házak árából tudták lefaragni: itt a kicsikarható engedmény átlagosan 9 százalékos volt. Ugyanennél az ingatlantípusnál Budapesten 7, Pest megyében 6 százalékos volt a vásárlói alku átlagos nagysága. A paneleknél és a téglalakásoknál ennél jóval kisebb volt a kedvezmény: a vevők országszerte 4 százalékot tudtak csak alkudni.
A lakáskeresők fővárosi favoritja továbbra is XIII. kerület volt, az érdeklődők egyötöde szétnézett ezen a területen. A belvárosi kerületek vesztettek népszerűségükből decemberhez képest, de a második legkedveltebb célpont még így is a VI. és a VII. kerület, valamint a szomszédos XIV. kerület volt. Budán továbbra is a XI. kerület a legnépszerűbb, melyet a vásárolni szándékozók 16 százaléka jelölt meg célterületként.
Budapesten még most is rendkívül magas volt a befektetési céllal vásárlók aránya: minden második adásvétel mögött ilyen szándék állt. Az ilyen okból vételezők jellemzően 56 négyzetméter körüli lakásokra tettek szert, átlagosan 23,5 millió forintért. Az első lakásukat vásárlók aránya 16 százalékos volt, ők átlagosan 45 négyzetméteres otthonokra költöttek 14 millió forint körüli összeget.
Vidéken a legnépesebb csoportot azok adták, akik nagyobb lakásba költöztek: a vételek 28 százaléka ilyen célból történt. Ez esetben a vevők 114 négyzetméter körüli otthonokra tettek szert, 18,5 millió forint körüli összegért. Vidéken a befektetők a második helyen álltak: minden negyedik vétel ilyen célból történt, jellemzően 11 millió forint körüli átlagáron. Az első lakásukat vásárlók a vidéki forgalom ötödét tették ki, átlagosan pedig 10,4 milliót költöttek.
A fővárosi eladók közel fele azért értékesítette otthonát, mert nagyobb lakásba akart költözni. Ők átlagosan 53 négyzetméter körüli lakásaiktól váltak meg, 17,5 milliós átlagáron. Nagyjából ugyanennyiért értékesítették az öröklött ingatlanokat is: ilyen okból adták el januárban a lakások 22 százalékát. Vidéken minden harmadik eladás történt öröklés miatt, a vételár pedig átlagosan 8,9 millió forint volt. Az eladók 31 százaléka költözött azért, mert nagyobb lakásban szeretett volna élni, kisebbe pedig ötödük vágyott.
Vidéken az eladott lakások 19 százaléka 100 négyzetméternél is nagyobb volt, ami komoly változás, lévén tavaly ilyenkor még csak 10 százalékos volt ugyanez az arány. A forgalom zömét, mintegy 40 százalékát továbbra is a 40-60 négyzetméteres otthonok adták, míg ötödét a nagyobb, 60-80 négyzetméteres otthonok. Az eladott ingatlanok 29 százalékát a 100-150 ezer forintos négyzetméteráron kínált lakások tették ki, de a teljes forgalom negyede ennél olcsóbb volt.
Pest megyében az idei és a tavalyi januári adatok összehasonlításából jól látszik, hogy a vásárlók egyre drágább otthonokat vettek, míg Budán szintén a nagyobb értékű ingatlanok felé való elmozdulás a legfeltűnőbb. Utóbbi területen tavaly januárban az eladott lakások 8 százaléka volt 100 négyzetméternél nagyobb, míg idén már 17 százaléka. Beszédes az is, hogy ezen belül a 160 négyzetméter fölötti otthonok aránya 3-ról 8 százalékra ugrott. A drágulás a négyzetméterárakban is tetten érhető: míg tavaly januárban az eladott otthonok négyzetméterára csak az esetek 28 százalékában volt 400 ezer forintnál drágább, addig idén már 48 százaléka tartozott ebbe a kategóriába. Ugyanezen árkategória Pesten is előtérbe került, aránya egy év alatt 8-ról 25 százalékra ugrott.
