Új időszámítás kezdődik a hitelezésben és a lakáspiacon

A kölcsönök iránti érdeklődés 43 százalékkal nőtt egy év alatt.

SzE
2016. 02. 19. 15:40
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Az állami lakásprogram, a családi otthonteremtési kedvezmény (csok) a kormányzati nyilatkozatok alapján a februári módosítás után véglegesnek tekinthető. Az egész rendszer arra épül, hogy ösztönözze a gyerekvállalást, hiszen ehhez mérten alakulnak a támogatások. A feltételrendszer bonyolult, és szigorú büntetést helyez kilátásba az ügyeskedők számára. A új konstrukcióval mindenképpen új fejezet nyílhat mind a lakáshitelezési piacon, mind a lakóingatlanok piacán, tavaly ugyanis főként készpénzes vevőkkel lehetett találkozni, és a bankok viszonylag kevés hitelt helyeztek ki. A hitelfelvételi kedv ősszel kezdett igazán növekedni.

„A lakáshitelek piaca még nem kapott lökést az új támogatás bevezetésétől, a bankok többsége pedig lényegében január közepére, február elejére készítette el csokos megoldásait. Azonban most megkezdődhet a felfutás, mert az érdeklődés adott” – mondta Gergely Péter, az Ingatlan.com-csoporthoz tartozó BankRáció.hu hitelszakértője. Hozzátette, hogy portáljukon január elejétől február közepéig 300 ezer hitelkalkulációt végeztek el a látogatók, ami az egy évvel korábbinál 43 százalékkal magasabb szám. Ezen belül a csokos hitelkalkulációk aránya 28 százalékos volt az idén. A szakember kiemelte, hogy a bankok szerepe kulcskérdés ebben a rendszerben, mert bár a támogatást az állam biztosítja, az érintettek a bankokon keresztül jutnak hozzá. A szabályok tehát hiába adottak, a hitelintézetek gyakorlatában adódhatnak különbségek például a saját erő tekintetében.

A szakember úgy látja, a lakáshitelezésben a csok várható hatása mellett azért is lehet új időszámításról beszélni, mert túl vagyunk a forintosításon, a belső kereslet élénkülése pedig a háztartások pénzügyi mozgásterének erősödésére utal. Ráadásul szép kerek számról indulunk, a hivatalos jegybanki adatok szerint a háztartások lakáscélú hiteleinek állománya tavaly decemberben alig több mint 3000 milliárd forintra rúgott.

„A jelenlegi szabályozás többek között a háztartások esetleges túlzott eladósodását megakadályozó, jövedelemarányos törlesztési mutató fenntartható növekedését eredményezheti a hitelpiacon” – emeli ki Gergely Péter. Szerinte erre szükség is van, mert ez a piac nem volt túl pörgős, a bankoknak pedig van pénzük a hitelezésre, ezen belül a lakáshitelezésre. Legalább ennyire, ha nem még fontosabb, hogy a hitelhez tudatos döntés kell. Nemcsak azért, mert például a csok nagyon szigorú büntetést helyez kilátásba, ha valaki trükközik, például nem lakik életvitel-szerűen a támogatásból megszerzett lakásban, hanem azért is, mert a lakáshitel egy hosszú távú döntés, és a pénzügyi mozgástérnek megfelelően kell róla dönteni. Szintén nagyon fontos, hogy a bankok konstrukciói között jelentős különbségek lehetnek. 20–25 éves futamidőnél akár több millió forintot tehet ki ez a differencia, ezért érdemes összehasonlítani az ajánlatokat.

Egy húsz évre felvett, átlagosnak mondható, hatmillió forintos piaci lakáshitel havi törlesztésében akár tízezer forintos különbségek lehetnek, ez pedig nominálisan 2,4 millió forintos megtakarítást jelent a teljes futamidő alatt. Emellett fontos mérlegelni a piaci hiteleknél a kamatperiódust is, mert egy hosszabb távra, például öt évre rögzített kamatnál ez a rizikó mérsékeltebb, mint egy rövidebb, több hónapos kamatperiódusnál.

A lakáshitelezés várható felfutása a használt ingatlanok piacára is hatással lehet. „Az ingatlanpiac jelentős élénkülésen megy keresztül: a magánszemélyek januárban 71 százalékkal több lakást és házat hirdettek meg oldalunkon eladásra, mint egy évvel ezelőtt, és a látogatók száma is 39 százalékkal nőtt” – mondja Balogh László, az Ingatlan.com vezető gazdasági szakértője. Emellett a budapesti új lakások piacáról is egyértelmű élénkülésre utaló adat érkezett: december vége óta 7 százalékkal csökkent a 60–100 négyzetméteres új lakások kínálata, miközben az átlagáruk 8 százalékkal 40 millió forintra nőtt. A szóban forgó 60–100 négyzetméteres méretkategória azért fontos, mert az új lakások magas árszintje miatt ezek a lakások a legnépszerűbbek. Balogh kiemelte, hogy az irántuk mutatkozó keresletben szerepet játszhat a vásárláshoz igénybe vehető, tízmillió forint összegű, vissza nem térítendő állami támogatás is. Hozzátette azt is, hogy a friss adatok a kereslet fokozódását mutatják: az új lakásokat nagyon hamar lehet értékesíteni, az árakat pedig a növekvő kereslet felhajtja.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.