Még a drágulási ütemben is két számjegyű a különbség

A következő hónapokban mérséklődhet az áremelkedés, elsősorban a fizetőképes kereslet korlátai miatt.

Februárban a régebbi építésű, 50-70 négyzetméteres téglaépítésű lakások ára már eléggé megemelkedett, az országos átlagár 6,6 százalékkal 21 millió forintra nőtt. Szegeden még ennél is nagyobb volt a drágulás: itt 10 százalékkal 13 millió forintra nőtt az átlagár. Egerben 9 százalékkal 11 millió forintra drágultak ezek a lakások, míg Győrben 8 százalékos áremelkedés után már 19 millió forintért lehet vásárolni ilyen ingatlant. Balogh László kiemelte, hogy a használt lakások iránt élénk az érdeklődés, ez pedig megmutatkozik az árakban is, ám az év hátralévő részében nem várható hasonló mértékű drágulás egyik hónapról a másikra, egyszerűen azért, mert a fizetőképes kereslet határt szab az áremelkedésének. Az év hátralevő részében nem számít jelentősebb áremelkedésére az FHB sem.

Az 50-70 négyzetméteres panelekért szintén többet kell fizetni februárban: ezek ára az országos átlagot nézve 6,3 százalékkal emelkedett, február végén pedig átlagosan 14,9 millió forintot kellett letenni az asztalra az ilyen otthonokért. Hónap végén a fővárosban 16,5 millió forintos átlagáron hirdették ezeket az ingatlanokat, ami 3,3 százalékos havi drágulásnak felel meg. A hasonló méretű győri panellakások átlagára 5,4 százalékkal 14,5 millió forintra emelkedett, míg Miskolcon 3,4 százalékkal 6,2 millió forintra csökkent az átlagáruk.

„Az 50–70 négyzetméteres panelek átlagára kétharmada a téglaépítésűeknek, és az alacsonyabb ár miatt stabil a kereslet irántuk. Ez mindenképpen szerepet játszhat a februárban bekövetkezett jelentős drágulásban is. A jelentős árkülönbség miatt a panelek iránti kereslet a jövőben is nagyobb lehet, ami ezen a területen jelenthet még további áremelkedést is” – értékeli az adatokat Balogh László.

Februárban a 90–300 négyzetméteres családi házak ára alig változott: országos átlagáruk 29 millió forintot tesz ki, nagyjából annyit, mint januárban. Ez az eredmény azonban csalóka lehet, mert csak az országos átlagra igaz: Budapesten az átlagár 4 százalékkal 45 millió forintra nőtt, miközben a kínálat lényegében stagnált. A fővárosi agglomeráció több településén viszont csökkent a szóban forgó házak átlagára: Fóton 18 százalékkal 38 millió forintra, Budaörsön 5 százalékkal 61 millió forintra, Érden pedig 4 százalékkal 34 millió forintra mérséklődött az átlagos ár. Balogh az országos adatokra utalva kiemelte, hogy Békéscsabán 8,6 százalékkal 19 millió forintra, Egerben 9,4 százalékkal 35 millió forintra nőtt az átlagár.

A 3 ezer négyzetméteresnél kisebb lakóövezeti és külterületi telkek országos átlagára 12 millió forinton stagnált január végéhez képest. Budapesten átlagosan 3 százalékkal 33 millió forintra nőtt az átlagár. A fővárosi agglomerációban itt is találunk kiugró drágulást: a budakalászi telkek átlagos ára például 30 százalékkal 17 millió forintra nőtt. A szinte szomszédos Pomázon ugyancsak 30 százalékkal nőttek a szóban forgó telkek árai, így 13 millió forintos átlagárral zárták a februárt. Ezzel szemben Biatorbágyon 6 százalékkal 14 millió forintra, Szentendrén pedig 4 százalékkal 19 millió forintra esett az átlagár.

Árcsökkenést könyvelhetett el több nagyváros is. A győri telkek ára például 24 százalékkal 12 millióra csökkent egy hónap leforgása alatt, Sopronban 12 százalékkal 22 millió forintra mérséklődött az átlagos telekár, Székesfehérváron pedig 12 millió forinton stagnáltak ezek az értékek. Ugyanakkor a keleti országrész több városában is emelkedés történt: Szegeden a telekárak 3 százalékkal 18 millióra, Kecskeméten és Nyíregyházán egyaránt 5 százalékkal 6 millió forintra drágultak a parcellák. Balogh László a telekpiacról azt is elmondta, hogy az új családi házakat kínáló tulajdonosok hátrányban lehetnek azokkal szemben, akik saját maguk szeretnének építkezni. Az új szabályok szerint ugyanis az, aki magának épít családi házat, az áfát is visszaigényelheti, ezáltal pedig alacsonyabb áron juthat hozzá a lakóingatlanhoz.