A vevők a legtöbbet Észak-Magyarországon tudják alkudni a lakások árából: itt márciusban a paneleknél 7, a téglalakásoknál 6 százalékos engedményt lehetett kieszközölni, a családi házak árából pedig 10 százalékot is le lehetett faragni. Budapesten a belvárosi vevők vannak a legjobb alkuhelyzetben, ők márciusban átlagosan 5 százalékkal tudták lejjebb tornázni a téglalakások árát. A főváros egyéb területein ennél jóval szerényebb alkura volt csak lehetőség, függetlenül a lakástípustól.
Újabb forgalmi rekord dőlt meg az ingatlanpiacon az elmúlt hónapban: márciusban 12 434 lakás kelt el, aminél csak egyetlen hónapban adtak el többet a válságot követően, mégpedig 2012 januárjában, a végtörlesztési időszak csúcsán. A két évvel ezelőtti forgalomnak másfélszerese a mostani érték, de a tavalyi adatot is meghaladja 1 százalékkal – derül ki a Duna House tanulmányából. A közvetítőhálózat becslése szerint idén eddig 33 316 ingatlan cserélt gazdát, ami a tavalyi első negyedévnél 4 százalékkal, a 2014-es hasonló időszakinál közel 60 százaléknál nagyobb forgalmat jelent.
A panelek átlagos négyzetméterára Közép-Magyarországon volt a legmagasabb, csaknem 250 ezer forint. Ezen belül Észak-Budán 316 ezer forintot, Észak-Pesten 310 ezret kellett fizetni fajlagosan. A fővárosban Dél-Pest volt a legolcsóbb, ahol 250 ezer forintos négyzetméteráron vettek lakótelepi otthonokat az első negyedévben. Vidéken a Nyugat-Dunántúl volt a legdrágább 194 ezer forintos fajlagos árral, a legolcsóbbnak pedig Észak-Magyarország bizonyult, ahol a panelek négyzetméterét 122 ezer forintért lehetett megvenni.
A téglaépítésű lakásokat Közép-Magyarországon átlagosan 313 ezer forintos négyzetméteráron vásárolták meg. Itt a legdrágább Észak-Buda volt, kicsivel 500 ezer forintos fajlagos ár alatt, de a belvárosi átlag is meghaladta a 480 ezer forintot négyzetméterenként. Itt fontos megjegyezni, hogy az V. kerületben az első negyedéves átlag majdnem 700 ezer forint/négyzetméter volt, míg a VIII. kerületben ez az érték csak 314 ezer forintot tett ki.
Budán az első negyedévben eladott lakásoknak több mint fele 400 ezer forintosnál magasabb négyzetméteráron kelt el, miközben egy éve csak az otthonok negyede tartozott ebbe a kategóriába. Ezen a területen amúgy a vevők legtöbbje, közel 40 százaléka 40-60 négyzetméteres otthont vásárolt. Pesten az árak növekedése még inkább szembetűnő: itt 27 százalékos volt azon lakások aránya, amelyeknek négyzetméterára magasabb volt 400 ezer forintnál, míg egy éve ugyanebben az időszakban csak 9 százalékos volt ez az arány.
Vidéken a téglalakások esetében szintén a Nyugat-Dunántúl bizonyult a legdrágábbnak, itt 235 ezer forintos négyzetméteráron cseréltek gazdát az ingatlanok. A legalacsonyabb áron Észak-Magyarországon és Dél-Dunántúlon vásároltak a vevők, itt az átlag nem érte el a 160 ezer forintot sem.
Budapest még ma is hemzseg a befektetőktől, márciusban a vevők 36 százaléka közülük került ki. Az általuk megvett ingatlanok átlagosan 54 négyzetméteresek voltak, értük pedig 23 millió forint körüli összeget adtak. A vásárlók közel negyede első lakását vette meg, átlagosan 19,5 millió forintot fizetve érte. Vidéken az ingatlant szerzők többsége, közel harmada nagyobb lakásba költözött, erre a célra pedig átlagosan 104 négyzetméteres otthont vett 17 millió körüli összegért. Befektető csak a vevők negyede volt: ők jellemzően 65 négyzetméter körüli lakásokat választottak, nagyjából 11 millióért. Első lakást csak minden ötödik vevő vásárolt, átlagosan 11 millióért.
Budapesten az eladók 42 százaléka nyilatkozott úgy, hogy az értékesítés hátterében a nagyobb lakásba költözés áll, míg az eladók több mint ötöde örökölt ingatlant értékesített. Vidéken az eladott ingatlanok harmadát adták el amiatt, mert nagyobb lakásba költöztek, míg az eladások 29 százalékának hátterében öröklött lakás értékesítése állt. Kisebb otthonba az eladók nagyjából ötöde vágyott.
