Budán az első negyedévben eladott lakásoknak több mint fele 400 ezer forintosnál magasabb négyzetméteráron kelt el, miközben egy éve csak az otthonok negyede tartozott ebbe a kategóriába. Ezen a területen amúgy a vevők legtöbbje, közel 40 százaléka 40-60 négyzetméteres otthont vásárolt. Pesten az árak növekedése még inkább szembetűnő: itt 27 százalékos volt azon lakások aránya, amelyeknek négyzetméterára magasabb volt 400 ezer forintnál, míg egy éve ugyanebben az időszakban csak 9 százalékos volt ez az arány.
Vidéken a téglalakások esetében szintén a Nyugat-Dunántúl bizonyult a legdrágábbnak, itt 235 ezer forintos négyzetméteráron cseréltek gazdát az ingatlanok. A legalacsonyabb áron Észak-Magyarországon és Dél-Dunántúlon vásároltak a vevők, itt az átlag nem érte el a 160 ezer forintot sem.
Budapest még ma is hemzseg a befektetőktől, márciusban a vevők 36 százaléka közülük került ki. Az általuk megvett ingatlanok átlagosan 54 négyzetméteresek voltak, értük pedig 23 millió forint körüli összeget adtak. A vásárlók közel negyede első lakását vette meg, átlagosan 19,5 millió forintot fizetve érte. Vidéken az ingatlant szerzők többsége, közel harmada nagyobb lakásba költözött, erre a célra pedig átlagosan 104 négyzetméteres otthont vett 17 millió körüli összegért. Befektető csak a vevők negyede volt: ők jellemzően 65 négyzetméter körüli lakásokat választottak, nagyjából 11 millióért. Első lakást csak minden ötödik vevő vásárolt, átlagosan 11 millióért.
Budapesten az eladók 42 százaléka nyilatkozott úgy, hogy az értékesítés hátterében a nagyobb lakásba költözés áll, míg az eladók több mint ötöde örökölt ingatlant értékesített. Vidéken az eladott ingatlanok harmadát adták el amiatt, mert nagyobb lakásba költöztek, míg az eladások 29 százalékának hátterében öröklött lakás értékesítése állt. Kisebb otthonba az eladók nagyjából ötöde vágyott.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!