A legfrissebb áprilisi számokból egyértelműen látszik, hogy vége az áremelkedésnek az albérletpiacon. A kínálati adatok azt mutatják, hogy országos átlagban 140 ezer forintért lehet 30–89 négyzetméteres lakást bérelni, ami megegyezik az egy évvel korábbi összeggel – áll az Ingatlan.com elemzésében. Balogh László, a cég vezető gazdasági szakértője az adatokat értékelve azt mondja, hogy nem meglepő a változás, ugyanis már az év elején látszott a megtorpanás az albérletárakban. Az elemzés szerint az országon belül jelentős eltérések vannak, a 140 ezer forintos országos átlagot a fővárosi árak húzzák erősen felfelé.
„Budapesten ma 156 ezer forintos havi átlagos bérleti díjjal találkozhatunk, ami 2,5 százalékos csökkenést jelent a tavaly áprilisi adatokhoz képest. Azaz megszakadt a korábbi folyamatos drágulás” – mondja Balogh László.
A szakértő szerint a fordulat több tényezővel magyarázható. Egyrészt a múlt évben a kínálat országszerte 41 százalékkal, a fővárosban pedig 37 százalékkal nőtt, ami eleve hozzájárult az árak csökkenéséhez, ráadásul a kereslet is mérséklődött 13,6 százalékkal. Ez azt jelenti, hogy kevesebb érdeklődő jobban tud válogatni a kiadó ingatlanok közül, és így az alkupozíciójuk is kedvezőbb. Az árak vidéken, az albérletek szempontjából népszerűbb megyékben és városokban egyaránt csökkentek. Fejér megyében például 20 százalékkal 80 ezer forintra, Győr-Moson-Sopron megyében 12,5 százalékkal 105 ezer forintra estek az átlagárak tavaly áprilishoz képest.
A megyei átlagos csökkenés elsősorban a nagyvárosokban, így például Székesfehérváron és Győrben bekövetkezett változásokat mutatják, lévén az adott megyéken belül ezeken a településeken található a legtöbb albérlet. Vannak olyan területek is, így például Baranya vagy Heves megye, ahol az átlagos díjak emelkedtek. Az árak összesen hét megyében csökkentek, egy megyében – Jász-Nagykun-Szolnokban – pedig stagnáltak. Ezzel szemben tizenegy megyében nőttek az albérleti díjak.
Balogh László erről azt mondja, hogy ezen megyék az albérletek szempontjából kevésbé meghatározók, lévén területükön nem olyan tömeges a bérlés, mint például Budapesten. Ebből adódóan itt az áremelkedés elsősorban a bázishatással magyarázható, tehát azzal, hogy egy évvel ezelőtt még nagyon alacsonyak voltak az átlagárak.
Az albérletpiacon a jövőben is inkább csökkenhetnek, illetve stagnálhatnak az árak, lévén a bérleti díjak az elmúlt időszakban olyan magas szintre jutottak, hogy a bérlők elérték a teljesítőképességük felső határát. Ezzel párhuzamosan megfigyelhető az is, hogy az alacsony kamatozású lakáshitelek miatt egyre többen inkább vásárlást terveznek, azaz a havi bérleti díj kifizetése helyett ezt az összeget inkább hiteltörlesztésre fordítanák.
