Az előző negyedévhez képest az unióban 0,2 százalékkal növekedtek a lakásárak, az euróövezetben pedig stagnáltak tavaly október–decemberben. Ez erős lassulás a harmadik negyedévhez képest, hiszen július–szeptemberben az EU-ban még 1,3 százalékkal, az euróövezetben pedig 1 százalékkal drágultak a lakások negyedéves szinten.
Tavaly az áremelkedés dinamikája töretlen volt éves szinten: az euróövezetben az első negyedévben 0,7 százalékkal, a másodikban 1,6 százalékkal, a harmadikban 2,2 százalékkal, a negyedikben pedig 2,9 százalékkal, míg az unióban rendre 2,4 százalékkal, 2,7 százalékkal, 3,2 százalékkal, végül 3,8 százalékkal drágultak a lakások.
Magyarországon éves összehasonlításban az első negyedévben 10,1 százalékkal, a második negyedévben 12,4, a harmadikban 13,9, a negyedikben pedig 10,3 százalékkal drágultak a lakások. Negyedéves szinten január–márciusban 3,5 százalékkal, április–júniusban 4,3, július–szeptemberben pedig 3,2 százalékkal emelkedtek az árak, október–decemberben pedig 0,9 százalékkal csökkentek. Érdekes, de ha az árakat 15 éves távlatban vizsgáljuk, akkor azt látjuk, hogy nálunk a lakások nem drágultak olyan mértékben, mint mondjuk a sör vagy a kenyér.
Tavaly éves összevetésben a 28 tagú unión belül Svédországban ugrottak meg legnagyobb mértékben, 14,2 százalékkal a lakásárak október–decemberben, majd Magyarország következett az imént említett 10,3 százalékkal. A harmadik helyezett Nagy-Britanniában egy számjeggyel mérhető ütemben, 7,1 százalékkal drágultak a lakások. Három országban csökkentek az árak, a legnagyobb mértékben, 2,1 százalékkal Horvátországban, míg Olaszországban 0,9, Cipruson pedig 0,6 százalékkal értek kevesebbet a lakások.
