Az országos átlagot nézve egyértelműen drágultak tavaly a lakások, ám az egyes helyszíneket külön vizsgálva már korántsem általános jelenség ez: míg például a fővárosban 2014-ről és 2015-re 25 százalékos volt a növekedés, addig az ország más részein csökkenés mutatkozott – áll a Lakás 2016 és az Otthontérkép közös elemzésében. Mint írják, önmagában az ármozgás ráadásul nem is fest pontos képet a piacról, az egyéb társadalmi és gazdasági tényezőket is vizsgálni kell.
Ingatlant venni hitelből, megtakarításból, örökségből, lakáscseréből felszabaduló összegből egyaránt lehet. Az első két esetben lényeges szerepet játszik, hogy havi szinten mennyi pénzből élünk. Azt például tudjuk, hogy 2000 óta a lakásárak, a közszféra és a versenyszféra fizetései egyaránt emelkedtek, tavaly is ez történt. Ismert az is, hogy a közszféra bérei és a lakásárak nagyjából párhuzamosan futnak, emelkedésüket azonban 2008-ban a gazdasági válság visszavetette, és csak mostanában kezdenek visszakapaszkodni az évekkel ezelőtti szintre.
A 2000-es évi adatokat alapul véve jól látható, hogy 2008-ban két és félszer annyi fizetést vittek haza a közszférában dolgozók, a lakások pedig csaknem kétszer annyiba kerültek, mint az ezredfordulón. A mélypont a bérek tekintetében 2010 volt, amikor jelentősen visszaestek a bruttó fizetések. Az ingatlanok ára a válság következtében 2013-ban süllyedt a legalacsonyabb szintjére, akkor csak 57 százalékkal haladták meg a 2000-es években megfigyelt adatokat. Érdekes, hogy a gazdasági törés a bruttó bérek tekintetében a versenyszférát kevésbé érintette, hiszen évről évre tudott emelkedni a fizetés, aminek eredményeképp 2015-ben már csaknem háromszor annyit kerestek a piaci területen dolgozók annál, mint amennyit 2000-ben vittek haza.
A bérek és a különféle árucikkek, köztük a lakások árának növekedése több tényező összjátékának eredménye. A mikro- és makrogazdasági faktorok változása, a trendek előretörése és eltűnése, a fogyasztói szokások megváltozása mind-mind közrejátszik abban, hogy hol észlelhetünk negatív és hol pozitív elmozdulást. 2000-hez képest a bruttó bérek és az ingatlanárak is jelentősen emelkedtek, de például a vonaljegyek drágulása mindkettőt kenterbe verte: áruk ez idő alatt csaknem megháromszorozódott.
A sör, a kenyér és a vezetékes gáz közepesen drágult, áruk 115-211 százalékkal nőtt elmúlt másfél évtizedben. Eközben a lakásoknál ennél kisebb mértékű, 88 százalékos volt a növekedés. Persze miközben a családok alapvető élelmiszerekre érezhetően többet költenek, egyes termékek alig kerülnek többe: például a gáztűzhelyek és hasonló portékák ára csak nagyon kis mértékben emelkedett az elmúlt tizenöt évben.
