Becslések szerint több tízezer romániai hiteles kerül ki az adósságcsapdából a bukaresti képviselőház által elfogadott hitelcseretörvénynek köszönhetően. A több mint egy éve heves viták középpontjában álló jogszabályt tegnap egy ellenszavazat és egy tartózkodás mellett, valamennyi párt támogatásával, döntéshozó kamaraként szavazta meg az alsóház – fél év alatt immár másodszor. Az elsétálási törvény tavaly novemberben jóváhagyott eredeti változatát ugyanis Klaus Johannis államfő megfontolásra visszaküldte a kétkamarás parlamentnek, amely apróbb módosításokat hajtott végre a szövegen.
A rendelkezés alapján immár tiszta lappal indulhatnak azok a fizetésképtelen adósok, akik ingatlanfedezet mellett nyújtott jelzálog típusú hitelt vettek fel. A törvény lehetővé teszi a jelzáloghitelesek számára, hogy adósságuk teljes visszafizetése helyett átadják a bankoknak a hitelbiztosítékban megjelölt ingatlant, végrehajtásuk pedig nem terjedhet ki egyéb vagyonukra vagy bevételeikre. Az „elsétálók” bírósági végrehajtón, közjegyzőn vagy ügyvéden keresztül értesíthetik a hitelezőt, hogy nem képesek tovább törleszteni adósságukat, és át akarják ruházni az ingatlant. Az értesítés kézhezvételének pillanatától a hitelező köteles leállítani minden olyan esetleges végrehajtási intézkedést, amelyet az adós egyéb vagyonára, bevételére vagy közös adósa és kezese vagyona ellen indított volna. A hitelcsere törvényének előírásai a már végrehajtás alatt lévő adósokra is vonatkoznak, sőt azokra is, akikkel szemben már keresztülvitte a végrehajtást a bank, ugyanakkor csak a lakásvásárlásra, -felújításra, -átalakításra igényelt hitelekre alkalmazható. A törvényhozók egyetlen lényeges kompromisszumra voltak hajlandók az intézkedést hevesen ellenző bankokkal szemben, ennek megfelelően legtöbb 250 ezer euró lehet a hitel értéke, amely esetében az adós törlesztésképpen ráruházhatja a kölcsönből vásárolt ingatlant a hitelintézetre. Mindemellett eldőlt, hogy a törvény hatálya nem terjed ki az államilag garantált, kedvező kamatot biztosító Első otthon elnevezésű jelzálogprogramra.
Az alkotmány értelmében az államfő immár köteles kihirdetni az egyszer már visszadobott jogszabályt, legfeljebb az alkotmánybíróságon támadhatja meg. Egyéves parlamenti vitája során a román jegybank (BNR) és a kereskedelmi pénzintézetek össztüzet zúdítottak az adósoknak kedvező tervezetre, amely szerintük ellehetetleníti a jövőbeni hitelezést, bankcsődöket, de legalábbis több száz millió eurós veszteséget okozhat az ágazat számára. Mugur Isarescu, a BNR kormányzója a parlamenti végszavazás közeledtével a napokban arra figyelmeztetett, hogy visszamenőleges hatálya miatt a jogszabály olyan kockázatokkal jár a romániai bank- és pénzügyi rendszerre, amilyenre szerinte az elmúlt huszonhat évben nem volt példa. Az intézkedés általuk károsnak tartott hatásaira hivatkozva számos kereskedelmi bank az elmúlt hetekben jelentős mértékben szigorított a hitelnyújtás feltételein, például a jelenlegi tizenötről ötven százalékra emelve az euróalapú jelzálogkölcsönökhöz szükséges önrészt. Határozottan ellenezte az elsétálást az Európai Bizottság és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) is; a washingtoni pénzintézet szerint a hitelcseretörvény veszélybe sodorhatja a tulajdonhoz való jogot, és aláaknázhatja a külföldi befektetőknek a román gazdaságba vetett bizalmát.
Daniel Zamfir jobbközép liberális képviselő, a törvény kidolgozója hatalmas győzelemnek nevezte a törlesztést kiváltó ingatlanátadás gyakorlatba ültetését, amely szerinte nem a bankrendszer ellen irányul. A honatya szerint a jogszabály egyensúlyt teremt a pénzintézetek és a hitelesek eddig egyenlőtlen viszonyában. – Azt is szeretném tisztázni, hogy a hitelesek felkarolása nem szociális jellegű intézkedés, mivel a banki ügyfelek túlnyomó többségének van munkahelye, viszont a pénzintézetek által alkalmazott tisztességtelen feltételek miatt sokan képtelenek törleszteni az adósságukat – szögezte le Zamfir. Biztonságosabbá váltak a bankkölcsönök a hitelcsere elfogadásával a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) szerint is. Máté András, az alakulat alsóházi frakcióvezetője úgy vélekedett, a rendelkezés elsősorban azoknak nyújt segítséget, akik svájci frankban vettek fel bankkölcsönt, és az árfolyam ingadozására ráfizettek.
