A szakszervezeti vezető arról is beszélt, hogy álláspontjuk szerint július elejétől nemcsak a lakosság esetében kellene ingyenessé tenni a kémények felülvizsgálatát, hanem a kisvállalkozók körében is. Így évente egy alkalommal a kisebb cégeket is felkereshetnék a kéményseprők, nem csak a háztartásokat. A kéményvizsgálatokon pedig a szakemberek leolvashatnák akár a lakásokban lévő gázmérőket, vízórákat, illetve villamosenergiafogyasztás-mérőket is. Ez a megoldás ugyanis kedvező lenne a fogyasztók számára is, miután csak évente egyszer kellene közreműködniük az ellenőrzésekben. Az állami közműszolgáltató számára pedig olcsóbbá tenné a fogyasztási adatok begyűjtését, ha valamennyi mérőeszközt egy szakember olvasná le.
Az év közepétől az is nehezíti majd a katasztrófavédelem dolgát – jegyezte meg Vámos Csaba –, hogy már csak úgynevezett kondenzációs kazánokat építhet be a lakosság. Ezek ellenőrzése pedig bonyolultabb a hagyományos kazánokénál. A szakszervezeti vezető kifejtette, a kormányzat nagy hibát követ el azzal, hogy erőlteti az átállást az új kazánokra. Egy-egy kondenzációs fűtőberendezés ára ugyanis többszöröse a régebbi típusú kazánokénak, így legalább 300-400 ezer forintba kerül. Emellett az új fűtőeszközökhöz a kéményeket is át kell alakítani, ami ugyancsak legalább 150-200 ezer forintba kerül. A lakosság zöme azonban nem engedheti meg magának a tüzelési rendszere korszerűsítését, ami ugyancsak a fűtési balesetek elszaporodásához vezethet. Emellett megnövekedhet a „barkácsolt” fűtőeszközök száma, ami szintén fokozza a veszélyforrást. Emlékezetes: az Európai Bizottság még 2013-ban hozott rendeletet arról, hogy 2015. szeptember 26-tól csak 86 százalékos hatásfokot elérő gáz fűtőkészülékeket lehet forgalomba hozni vagy üzembe helyezni. A magyar kormány először tavaly december 31-ig szabott volna határidőt ám a lakosság és szakma felháborodása miatt végül módosított a tervein, és idén július elejéig adott időt az átállásra.
