A módosítás jogi szempontból megalapozná a műemlékek kategóriába sorolása további rendszeres felülvizsgálatának elvégezhetőségét.
Az örökségvédelmi hatóság által hozott elsőfokú döntéssel szembeni fellebbezés kizárása az indoklás szerint a közigazgatási bürokráciacsökkentéssel áll összhangban.
A javaslat szerint műemlékvédelmi érdekből az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvénytől a jelenleginél szélesebb körben el lehetne térni.
A módosító a nemzeti emlékhelyek körébe két kiemelkedő jelentőségű helyszín – a nagycenki kastély és a szigetvári vár – bevonását javasolja.
A tervezet a bírósági végrehajtásról szóló törvény kulturális javakra vonatkozó rendelkezései, az ingatlan-nyilvántartásról szóló törvény, valamint a kisajátításról szóló törvény módosítására is irányul.
A javaslat új jogcímet vezetne be a műemlék kisajátításának indokai közé: megjelenne a méltatlan használat, a helyreállíthatatlan sérülést eredményező állapot és a veszélyeztetettség fogalma. Új szabályozási elemként a törvény szerinti állami teher – például a kényszer-helyreállítás költsége – részösszeggel beszámítható lenne a kisajátítandó, árverezendő ingatlan árába, így a pénzbeli kártalanítás összegét csökkentené.
A szabálysértésekről szóló törvény módosításával a fémkereső műszer jogellenes használata szabálysértéssé válna. Így azokban az esetben is lehetséges lenne a régészeti örökséget veszélyeztetőkkel szembeni hatósági fellépés, ha örökségvédelmi bírságot nem lehet kiróni, vagy büntető eljárást nem lehet kezdeményezni. A fémkeresőzők helyszíni bírságolására jogosítványt kapna a természetvédelmi őrszolgálat, az önkormányzati természetvédelmi őr, az erdészeti hatóság arra felhatalmazott ügyintézője, valamint a mezőőr is – áll a módosító javaslat indoklásában.
