Különösen az albérletekre utaznak az ingatlanos csalók

Átverések lakáshirdetéssel: hogyan trükköznek a kétes közvetítők? Világos, utcai történetek.

Azok a kisebb ügyek, amelyeknél még nem történik bűncselekmény, értelemszerűen el sem juthatnak a rendőrségig; ezeket az eseteket többségében hamar kiszűrik. Az mindenképpen jelzésértékű, hogy a legnagyobb hazai ingatlanportálnál csak a moderációval nyolc ember foglalkozik: ennyien kellenek ahhoz, hogy a megtévesztő hirdetések eleve meg se jelenhessenek.

Utóbbira az egyik klasszikus példa, amikor a nagyon jónak tűnő ajánlat nem valós: ilyenkor a cél az, hogy a horogra akadt érdeklődőnek más lakásokat lehessen mutatni. „Az ehhez hasonló stikliknek külön szankciórendszerük van: ha több ilyen panasz érkezik egy adott közvetítőre, javulás pedig nincs, akkor cégével szerződést is bontunk. Ennek ellenére sokan megpróbálnak visszajönni, ami nehéz, mert hirdetőként sok olyan adatot megadtak, amellyel azonosíthatók, és így újra kiszűrhetők. Ezt például telefonszámcserével is megpróbálják kijátszani” – mondja Balogh. A visszakúszási próbálkozásoknak olyan szélsőséges esete is van, amikor a kitiltott közvetítők nemcsak új telefonszámmal, hanem elváltoztatott hanggal is próbálkoznak. Ilyesmivel azért trükköznek, mert a cég ellenőrzést végző ügyfélszolgálatosai sokszor már hangról is azonosítani tudják őket. Persze eddig csak kevesen jutnak el, többségük betartja a játékszabályokat, mert tudja: ha hitelességét eljátssza, végképp kitiltják, hirdetés nélkül pedig lehúzhatja a rolót. Az ilyen esetek a tisztességes közvetítőknek is kellemetlenek, mert hiába fordulnak elő csak elvétve, az egész szakmára rossz fényt vetnek.

Vannak olyan közvetítők is, akik a hirdetésben szereplő árak feltornázására játszanak, amire a lehetőséget az teremti meg, hogy a jó lakásokra ma is nagy a kereslet, ezekben az esetekben a vásárlók tényleg egymásra licitálnak. Viszont a licitek sokszor nem léteznek, az ingatlanra ugyanis olyanok is ajánlatot tesznek, akikről kiderül: nem valós személyek, beépített emberek. Ilyenkor a cél tulajdonképpen csak a vevőjelölt riogatása, azzal együtt az ügylet gyorsítása és az alku tompítása. Az ilyen játszmákban mindig nagy kérdés az eladó szerepe: előfordul, hogy tényleg nincs tudomása arról, hogy a százalékos jutalékért dolgozó közvetítő milyen játékba kezdett, ugyanakkor van példa arra is, hogy a színházhoz a tulajdonos tudatosan asszisztál, hiszen neki is érdeke, hogy lakása a lehető legdrágábban keljen el.

Azokat az ingatlanosokat különösen nehéz szűrni, akik alapvetően a legális térben mozognak, de nem a legtisztességesebbek. Ők elég vékony jégen táncolnak, és mivel a felmérések szerint az eladók 70-80 százaléka ódzkodik a közvetítőktől, sokszor átesnek a ló túlsó oldalára, és csalárd módon próbálnak ügyfeleket szerezni: megbízás nélkül hirdetnek lakásokat, ehhez pedig magánszemélyek hirdetéseit lopják le. Ezekre teszik rá vízjeles logójukat, saját szövegüket és elérhetőségüket, amikor pedig landol náluk egy tényleges érdeklődő, már hívják is a tulajdonost, és kiterítik kártyáikat: ha kapnak megbízást, bemutatják nekik a potenciális vevőt.

Albérlet-közvetítésnél féllegális megoldás, amikor az ügyeskedők levadásszák az internetről az aznap közzétett hirdetéseket, csokorba gyűjtik őket, majd pénzért eladják, valóságtartalmukért és meglétükért viszont semmilyen felelősséget nem vállalnak. Azaz ha az adott albérletek időközben már elkeltek, mossák kezeiket. Ennek ellenére ezekért a néhány ezer forintért árult listákért sokan fizetnek, ami a 21. században azért döbbenetes.

Az, hogy az etikus ingatlanpiac létrejöjjön, régóta érdekük lenne a közvetítőknek, a vevőknek és az eladóknak egyaránt. Viszont az egységes szakmai platformnak még nyoma sincs, gyakorlatilag nem létezik olyan szabályrendszer, amely a közvetítőket kordában tartaná, egységesen kezelné. Beák Attila, a Magyar Ingatlanszövetség elnökségi tagja szintén ezt emeli ki: mint mondja, már többször szorgalmazták, hogy jöjjön létre szakmai kamara, de eddig nem sikerült ezt elérniük.

A piactisztulást jelenleg csak olyan egyszerű eszközökkel próbálják segíteni, mint amilyenek a netes szűrőrendszerek. „Mi is elkötelezettek vagyunk az etikus ingatlanpiac megteremtésében. Ennek érdekében létrehoztunk egy olyan csoportot, amelybe azok a megbízható szakemberek kerülhetnek be, akik tisztességesen végzik a munkájukat, nem csalnak, az ügyfelek nem panaszkodnak rájuk. Őket mi ajánljuk az eladók és a vevők figyelmébe” – emeli ki Balogh László. Hozzáteszi, hogy jelenleg csak így lehet megteremteni azt a bizalmat, amely lehetővé teszi, hogy az emberek ne érezzék magukat kiszolgáltatva az ingatlanosoknak.

Annak egyelőre még nyoma sincs, hogy a közvetítők minősítését hivatalosan megoldanák: a jelenlegi szabályozás szerint még arra sincs szükség, hogy minden ingatlanos rendelkezzen a szükséges végzettséggel, elegendő, ha irodánként egy ember fel tud mutatni ilyen papirost.