Tavaly a lakásárak több mint 10 százalékkal emelkedtek, és a lakáspiaci forgalom is bővült. Az élénkülés azonban mind az új és használt lakások piacát, mind az ország térségeit tekintve igen eltérő – hangsúlyozta az igazgató.
Virág Barnabás kiemelte, hogy tavaly a lakáscélú hitelezés a jegybank adósságfékszabályai mellett is jelentősen bővült: az új lakáshitelek volumene mintegy 50 százalékkal emelkedett, ezzel együtt a lakáshitelek teljes állománya 4,6 százalékkal csökkent. Az igazgató szerint sem a lakásárak emelkedése, sem pedig az új hitelezés bővülése nem tekinthető túlzott mértékűnek.
Az alacsony kamatok pozitív hatást fejtettek ki, egyrészt növelték a keresletet a lakások iránt, másrészt jelentős befektetési célú keresletet támasztottak a lakáspiacon – magyarázta Virág. Azt ugyanakkor elismerte, hogy a lakáspiaci kereslet általános élénkülését valamelyest fékezi a hazai demográfiai helyzet. Az aktuális kivetítések szerint a csökkenő népességszám hosszabb távon korlátozza a keresletet, a belföldi elvándorlás miatt a fővárosban és környékén, azaz Pest megyében, illetve az északnyugati megyékben, így Győr környékén bővült jelentősen a lakáspiaci kereslet.
Ismertette azt is, hogy kínálati oldalon a nem teljesítő jelzáloghitelek mögötti nagyszámú fedezetet jelentő ingatlan, a bankok visszafogott hitelkínálata és az építőipar munkaerőhiánya korlátozó tényezőként hat.
Elmondása szerint a lakáspiac területi megbontásban sem mutat egységes képet. Az élénkülés főként a budapesti és a nagyobb településeken található használt lakások piacán volt érzékelhető, az új lakások esetében és a kisebb településeken nem történt érdemi javulás. A kiadott építési engedélyek száma 30 százalékkal nőtt tavaly, ugyanezen időszak alatt az új építések száma csökkent, amit az ingatlanfejlesztők – a lakáspiaccal kapcsolatos kormányzati intézkedések miatti – kivárása idézhetett elő.
A kormány 2016 elején hozott intézkedései jelentősen befolyásolják az új lakások piacát, elősegítve ezzel a lakáspiac kiegyensúlyozottabb élénkülését. A családok otthonteremtési kedvezményének kibővítése jelentős többletkeresletet generálhat ezen a piacon, az új lakások áfájának csökkentése pedig elősegítheti az elmaradt beruházások megvalósulását. Az MNB szakértői mintegy 10 ezer új lakás építésére számítanak 2017 végéig, ezek több mint kétharmadát jelentik a csokos lakásépítések.
Virág Barnabás elismerte, a bankok lakáshitelezésében megfigyelhető, hogy a hitelezési feltételek alig változtak, a lakáshitelek kamatai átlagban 4 százalékponttal magasabbak a jegybanki alapkamatnál, tehát a hitelintézetek továbbra is jelentős felárral dolgoznak ebben a hitelezési szegmensben.
