Munkaerőhiány miatt adják el a balatoni kocsmákat

Egyre olcsóbban lehet vendéglátóhelyet venni, pedig a forgalom ezt nem indokolja. De a kivándorlás igen.

Miközben a belföldi turizmus a múlt évben is élénkült, tavalyhoz képest kilenc százalékkal csökkent a balatoni vendéglők és kocsmák ára. „Az idén tavasszal több mint száz Balaton-közeli vendéglátóhelyet kínáltak eladásra a tulajdonosok, közel ugyanannyit, mint tavaly, az árak azonban jelentősen csökkentek” – mondja Balogh László, az Ingatlan.com vezető gazdasági szakértője.

Statisztikájukból kiderül, hogy az árcsökkenés a népszerűbb városokban is jól látható: Siófokon például 246 ezer forintos négyzetméteráron hirdetik a vendéglátó-ipari egységeket, szemben a tavalyi 314 ezer forintos átlaggal. Hasonló a helyzet Balatonfüreden, ahol az idén 177 ezerre csökkent a tavalyi 247 ezres átlagos négyzetméterár, és Zamárdiban is, ahol 23 százalékos volt az árcsökkenés. Utóbbi helyen az idén átlagosan 276 ezer forintos négyzetméteráron kínálják a kocsmákat és a vendéglőket.

A Balaton körül mindössze három olyan település van, ahol növekedés volt megfigyelhető: Balatonlellén tavalyhoz képest harmadával nőttek az átlagos négyzetméterárak, Balatonszárszón és Balatonkenesén pedig 12 és 15 százalékos volt a növekedés. A kínálat egyébként felemásan alakul: a Balaton déli partján az előző évhez képest 10 százalékkal kevesebb, az északi parton pedig 31 százalékkal több vendéglátó-ipari egység keresett gazdát, mint tavaly.

„Bár a vendéglátóhelyeknél nemcsak az átlagos négyzetméterárak az irányadók, hanem a pontos elhelyezkedés, a felszereltség és az épület állapota is, a tendenciák azért jól megfigyelhetők. A tavalyihoz képest 9 százalékos árcsökkenés miatt jelenleg egyébként nagy átlagban 199 ezer forintba kerül a balatoni vendéglők és kocsmák négyzetmétere” – emeli ki Balogh. A szakember hozzáteszi, hogy 2012-től 2015-ig éves szintre vetítve átlagosan 11,2 százalékkal nőttek a Balaton-közeli vendéglátó-ipari egységek árai, ami dinamikus növekedésnek számít. Ez a trend tört meg az idén, és csapott át komoly visszaesésbe. A szakember szerint ez részben azzal magyarázható, hogy a vendéglátóipar munkaerőhiánnyal küzd.

Az ügyben megkerestük a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségét, ahol Kovács István főtitkár megerősítette a sejtést. „Számadataink ugyan nincsenek, de köztudomású, hogy a vendéglátós kollégák komoly munkaerőhiánnyal küzdenek. Pedig a forgalom jó lenne: a számok azt mutatják, hogy az éttermek forgalma szépen nőtt az idei első negyedévben, elsősorban a belföldi vendégeknek köszönhetően” – mondja a szakember. Ugyanakkor a munkaerőhiány miatt teljesen reális, hogy a szezonálisan működő vendéglátóhelyek ki sem tudnak nyitni, ami miatt könnyen dönthetnek amellett, hogy használaton kívüli ingatlanjaikat eladják. Viszont onnantól kezdve, hogy pincér és szakács híján más sem tudná azokat működtetni, értelemszerűen nehéz őket értékesíteni, ami még inkább lefelé nyomja az árakat.

A főtitkár szerint ez a probléma azért jelentkezhet komolyabban a Balatonnál, mert ott sok az olyan vendéglátóhely, amely csak szezonban tart nyitva. Munkaerő szempontjából ők vannak a legnehezebb helyzetben, lévén alkalmazottaikat nem tudják egész évben foglalkoztatni, így azok még könnyebben dönthetek amellett, hogy külföldön próbálnak szerencsét. Aztán pedig kint ragadnak. Erre utal az is, hogy az egész évben működő szállodákra azért nem jellemző az, hogy alkalmazott híján ne tudnának kinyitni, ezek a magyar tengernél sincsenek bajban.

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara felügyelete alatt működő Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet idei prognózisa szintén alátámasztja, hogy egyre nagyobb nehézséget okozhat a munkaerő-toborzás. Elemzése arra mutat rá, hogy mindez a magasabb bérek miatti külföldi munkavállalással van összefüggésben. Ha pedig ez a folyamat nem hagy alább, akkor egyre több tulajdonos juthat el arra a pontra, hogy feladja tevékenységét, és értékesíti ingatlanját, akár az egy-két évvel korábbinál is alacsonyabb áron.