Módosítanának a családok otthonteremtési kedvezménye (csok) rendszerén a magyarországi bankok. A K&H Bank tegnapi sajtóbeszélgetésén Rajnai Gábor, a pénzintézet értékesítési hálózatért és a támogatásért felelős igazgatója többek között arról beszélt, hogy az adminisztráció egyszerűsítésével gyorsítani lehetne az ügyintézésen. Arról is szó esett: sok csokigénylő számára gondot jelent, hogy az esetlegesen összeköltöző nagycsalád csak úgy juthat támogatáshoz, ha teljesen elszeparált lakrészt alakítanak ki a házban, például a tetőtér-beépítésnél. A Portfólió.hu által megkérdezett bankok többsége is változtatásokat szeretne, többek között az egy, illetve a két gyermek után igényelhető támogatást növelnék. Az ezekkel kapcsolatos kérdéseikre legkésőbb szeptemberig várják a Nemzetgazdasági Minisztérium válaszát.
A tájékoztatón az is elhangzott, hogy egyelőre inkább használt lakás vásárlásához igénylik a családok a csokot, és csak mintegy negyedrészt új ingatlan vásárlásához, építéséhez. A Magyar Nemzet kérdésére Rajnai Gábor elmondta, miután az új lakások tervei egyelőre még a tervezőasztalon fekszenek, vagy legjobb esetben is a kivitelezés kezdeti szakaszában tartanak, döntőrészt családi ház építéséhez igénylik az új lakás után járó támogatásokat a családok.
A szakember arról is beszélt, hogy a banknál az év első öt hónapjában csaknem 1200 csokkérelmet regisztráltak, hozzávetőleg 2,5 milliárd forint összegben, amelyből 877 szerződés született, 1,7 milliárd forint értékben. Jól mutatja a használt lakások iránti igény túlsúlyát, hogy az átlagos csokkifizetés mindössze 2,2 millió forint volt.
A bank tapasztalatai szerint a lakáshitelek iránti igény is emelkedőben van, amit a használt ingatlanok iránti növekvő kereslet fűt. Egy év alatt mintegy másfélszeresére emelkedett a lakosság által kötött lakáskölcsön-szerződések értéke. A bank szakértőinek várakozása szerint idén mintegy 500 milliárd forintra nőhet az új jelzáloghitelek iránti igény: elsősorban a lakáscélú kölcsönök iránt mutatkozó kereslet emelkedése várható, a szabad felhasználásúak továbbra sem népszerűek. Kérdésünkre Rajnai Gábor elmondta, a magyar piacon az igénylőknek mintegy harminc-negyven százaléka köt hosszabb időre fix kamatozású hitelszerződést, ugyanez az arány a K&H Banknál húsz százalékra tehető. Az ilyenfajta szerződésnek azért nagy a jelentősége, mert így nem fenyegeti őket olyan veszély, mint amilyet a devizahiteleknél a forint gyengítése miatt lehetett tapasztalni. Vagyis fix kamatozású hitelnél a jegybanki alapkamat esetleges emelkedéskor sem nőhet meg havi fizetési kötelezettségük. A banknál ezen konstrukciók felára 1,5-2 százalék, ami egy átlagos hitelnél havi négyezer forint pluszterhet jelent.
