Roham az albérletekért: tovább emelkednek az árak?

Július 26-án teszik közzé a felsőoktatási felvételi ponthatárokat, indul a verseny a lakásokért.

SzE
2016. 07. 18. 12:56
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A vidéki városok albérletei jóval olcsóbbak: a legtöbb egyetemi városban 1500 forintos négyzetméteráron lehet bérleményt kivenni, Pécsett és Szegeden pedig még ennél is alacsonyabbak az árak. Ezzel szemben Sopronban nagyon mélyen a zsebükbe kell nyúlniuk az egyetemistáknak, lévén a havi albérleti díj négyzetméterenként meghaladja a 2000 forintot is.

Panelt ennél kedvezőbben is lehet bérelni, de Budapesten még ezek négyzetméteréért is elkérnek havi 2000-2500 forintot. Ezzel szemben a vidéki városokban az 1000-1500 forintos bérleti díj a jellemző. Ennél az ingatlantípusnál a múlt évhez képest az árnövekedés 5-10 százalékos volt, kivéve a fővárosi XIII. és XIV. kerület lakótelepeit, ahol a drágulás a 30-40 százalékot is elérte.

A fajlagos bérleti díjak mindenhol azt mutatják, hogy jellemzően a kedvelt, nagy presztízsnek örvendő budai és pesti belső kerületekben drágább lakást bérelni. Ha viszont az ingatlanok átlagos alapterületét is figyelembe vesszük, már más sorrend alakul ki: a fajlagosan olcsónak tűnő, de nagyobb alapterületű társasházi lakásokért, családi házakért összességében többet kell fizetni. Ily módon a külső pesti XVI. kerület már „megelőzi” a IX. kerületet, illetve a III. kerület is egy árszintre kerül a felkapott belső pesti kerületekkel.

Az egyetemisták az idő múlásával egyre nehezebb helyzetbe kerülnek, lévén a budapesti belvárosi kis lakások gyorsan elkelnek, a piacon lassan már csak a 80-100 négyzetméteres albérletek maradnak. Emiatt a hallgatók egyre inkább arra kényszerülnek, hogy összefogjanak, és többen vegyenek ki egy lakást. Erre azért is rászorulnak a fiatalok, mert a legtöbb albérletért amúgy is minimum 100 ezer forintot kell fizetni.

A vidéki városokban a fajlagos árak ugyan nem ennyire magasak, de a piac szűkösebb. Azaz hiába kedvezőbb a négyzetméterár, eleve nincsenek olyan garzonok, mint Budapesten – emiatt viszont a diákoknak nagyobb ingatlanokat kell kivenniük, az összkiadás pedig magasabb lehet a kelleténél. Ezért van az, hogy a hallgatók vidéken is gyakran vesznek ki többen egy lakást.

Lakásbérlés helyett Budapesten és vidéken is gyakori a befektetési célú vásárlás, hiszen amellett, hogy a betéti kamatok is rekordmélységben vannak, az elmúlt két év lakáspiaci élénkülésének meghatározó szereplői voltak azok a kisbefektetők, akik megtakarításaikat lakásba fektették.

Komment

Összesen 0 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.


Jelenleg nincsenek kommentek.

Szóljon hozzá!

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.