Roham az albérletekért: tovább emelkednek az árak?

Július 26-án teszik közzé a felsőoktatási felvételi ponthatárokat, indul a verseny a lakásokért.

Az ország egészét nézve az albérletek 5–20 százalékkal drágultak tavalyhoz képest, Budapesten pedig még ennél is nagyobb volt az emelkedés. A külső és olcsóbb pesti kerületekben 30-40 százalékos áremelkedést is mérhettek, de hasonló volt a növekedés Miskolcon és Sopronban is – derül ki az Otthon Centrum hétfőn kiadott elemzéséből. Budapest V. és VI. kerületében nem volt kiugró a drágulás, ahogyan néhány egyetemi városban, így Győrben, Szegeden és Pécsett sem. Ennek oka viszont inkább az, hogy ezeken a területeken eleve az átlagnál magasabb árak jellemzők.

Magyarországon önkormányzati bérlakás szinte alig van, pedig hatalmas igény lenne rá. Például a fővárosi XI. kerületnek mindössze 1200 bérleménye van, a VIII. kerületnek 8000, a XIII. kerületnek pedig 5000. A helyzet vidéken sem jobb, Miskolcon például nagyjából 5000 ilyen ingatlanról beszélhetünk, ahogyan Szegeden és Győrben is nagyságrendileg ennyit tartanak nyilván. Debrecenben, Nagykanizsán és Pécsett szintén 5000 önkormányzati lakásról tudunk, míg Zalaegerszegen 1000-nél valamivel több ilyen otthon érhető el. A helyzet rendezését kőkorszaki lakástörvény is nehezíti, az is csak gátja annak, hogy egyes önkormányzatok esetleg fejlesztésekbe kezdjenek.

A tapasztalatok szerint a fővárosban azok a maximum 60-70 négyzetméteres otthonok a legkeresettebbek, amelyeket átlagosan 140 ezer forintért lehet kivenni. Az egyetemek környékén a kedvező áron kínált albérletek nagyon hamar elkelnek, ráadásul a belső városrészekben az egyetemisták „versenyeznek” a pályakezdőkkel és a turistákkal is. Vidéken az átlagos méretű lakásokat a legkedvezőbb áron Pécsett, Nyíregyházán és Miskolcon lehet kivenni: ezekben a városokban 60-70 ezer forintért lehet albérletet találni, de a Debrecenben bérbe adott, átlagosan 60 négyzetméteres lakásokért már 90 ezer forintot kell fizetni havonta.

Az idén Budapest belső kerületeiben a használt téglalakások fajlagos albérleti díjai havi 3000 forint körül alakulnak négyzetméterenként, ami azt jelenti, hogy már egy 50 négyzetméteres ingatlanért is havi 150 ezer forintot kell fizetni. Az V. és a XIII. kerületben még ennél is feljebb szöktek az árak: e városrészekben négyzetméterenként átlagosan havi 3200 forintot kell letenni az asztalra egy lakás bérletéért. A belváros többi kerületében 2500-3000 forint volt ugyanez a díj a használt téglalakásoknál. A legdrágább a II. kerület volt, ahol átlagosan havi 3400 forintot kérnek el egyetlen négyzetméterért.

A vidéki városok albérletei jóval olcsóbbak: a legtöbb egyetemi városban 1500 forintos négyzetméteráron lehet bérleményt kivenni, Pécsett és Szegeden pedig még ennél is alacsonyabbak az árak. Ezzel szemben Sopronban nagyon mélyen a zsebükbe kell nyúlniuk az egyetemistáknak, lévén a havi albérleti díj négyzetméterenként meghaladja a 2000 forintot is.

Panelt ennél kedvezőbben is lehet bérelni, de Budapesten még ezek négyzetméteréért is elkérnek havi 2000-2500 forintot. Ezzel szemben a vidéki városokban az 1000-1500 forintos bérleti díj a jellemző. Ennél az ingatlantípusnál a múlt évhez képest az árnövekedés 5-10 százalékos volt, kivéve a fővárosi XIII. és XIV. kerület lakótelepeit, ahol a drágulás a 30-40 százalékot is elérte.

A fajlagos bérleti díjak mindenhol azt mutatják, hogy jellemzően a kedvelt, nagy presztízsnek örvendő budai és pesti belső kerületekben drágább lakást bérelni. Ha viszont az ingatlanok átlagos alapterületét is figyelembe vesszük, már más sorrend alakul ki: a fajlagosan olcsónak tűnő, de nagyobb alapterületű társasházi lakásokért, családi házakért összességében többet kell fizetni. Ily módon a külső pesti XVI. kerület már „megelőzi” a IX. kerületet, illetve a III. kerület is egy árszintre kerül a felkapott belső pesti kerületekkel.

Az egyetemisták az idő múlásával egyre nehezebb helyzetbe kerülnek, lévén a budapesti belvárosi kis lakások gyorsan elkelnek, a piacon lassan már csak a 80-100 négyzetméteres albérletek maradnak. Emiatt a hallgatók egyre inkább arra kényszerülnek, hogy összefogjanak, és többen vegyenek ki egy lakást. Erre azért is rászorulnak a fiatalok, mert a legtöbb albérletért amúgy is minimum 100 ezer forintot kell fizetni.

A vidéki városokban a fajlagos árak ugyan nem ennyire magasak, de a piac szűkösebb. Azaz hiába kedvezőbb a négyzetméterár, eleve nincsenek olyan garzonok, mint Budapesten – emiatt viszont a diákoknak nagyobb ingatlanokat kell kivenniük, az összkiadás pedig magasabb lehet a kelleténél. Ezért van az, hogy a hallgatók vidéken is gyakran vesznek ki többen egy lakást.

Lakásbérlés helyett Budapesten és vidéken is gyakori a befektetési célú vásárlás, hiszen amellett, hogy a betéti kamatok is rekordmélységben vannak, az elmúlt két év lakáspiaci élénkülésének meghatározó szereplői voltak azok a kisbefektetők, akik megtakarításaikat lakásba fektették.