A helyzetet nehezíti, hogy az elmúlt években folyamatosan csökkent a kollégiumi férőhelyek száma: míg 15 évvel ezelőtt a hallgatók 27 százaléka lakhatott ilyen intézményekben, addig a 2012/2013-as tanévben már csak kevesebb mint 19 százalékuk. A csökkenő arányok azt is jelentik, hogy a hallgatóknak egyre inkább alternatív megoldás után kell nézniük: azaz lakást kell venniük vagy bérelniük. Emellett szóba jöhet még a magánkollégium is, amelynek tarifái elég széles skálán mozognak: akad olyan hely, ahol már 26 ezer forintos havidíjért lehet ágyat bérelni, viszont a drágább helyeken mindezért 47 ezer forintot kell fizetni. Ennél a lakásbérlés jóval drágább, Budapesten már egy garzonért is havi 100 ezer forint körüli összeget kell letenni az asztalra. A fővárosban az elmúlt egy évben különösen megugrottak az árak, de mellette több vidéki helyszínen is 30-40 százalékos volt a drágulás.
A magas bérleti díjak miatt egyre többen inkább abban gondolkodnak, hogy helyette lakást vegyenek gyereküknek. Persze gátja ennek is van, lévén az ingatlanok szintén alaposan megdrágultak: Győrben például az árak már tavaly is több mint harmadukkal magasabbak voltak, mint 2008-ban, de szintén jelentősen emelkedtek a főváros V., XIII., XI. és VII. kerületében. Ezekben a városrészekben körülbelül 20 százalékkal kell többet fizetni lakásonként, mint 7 évvel korábban, a válság kezdetén.
Annak, aki mindezek ellenére vásárláson töri a fejét, föl kell mérnie, hogy az jobban megéri-e, mint a bérlés. Különösen azért, mert a hallgatók jó esetben nem járnak tovább 5 évnél az adott egyetemre. Ezt követően három eset lehetséges: a lakást vagy eladják, vagy a gyerek az adott településen kezd új életet ugyanabban a lakásban, vagy pedig a család kiadja a már használaton kívüli ingatlant – ami az egyetemi városokban nem nehéz.
