Számháború: így lakik a magyar

Rengeteg az üres lakás, ugyanakkor az otthonok mintegy 7 százaléka túlzsúfolt.

Szintén ellentmondásos hír, hogy miközben 10 év alatt a tágas lakások aránya 21-ről 28 százalékra nőtt, addig ugyanebben az időszakban emelkedett a túlzsúfolt otthonok mennyisége is: jelenleg a lakásoknak 7 százaléka, az önkormányzati ingatlanoknak több mint egynegyede, a nagycsaládosok lakásainak pedig 38 százaléka ilyennek számít. A legalacsonyabb jövedelmű 10 százalékéba tartozó családoknak egyharmada él szűkös otthonban. A lakások átlagos alapterülete egyébként 2003-ban 78 négyzetméter volt, 2015-ben pedig már 80 négyzetméteres.

Beszédes adat az is, hogy jelenleg az ingatlanoknak kevesebb mint 40 százalékában élnek olyan lakók, akik maradéktalanul elégedettek annak minőségével, míg ez az arány 2003-ban még 56 százalékos volt. A legtöbb válaszadó az épületek állagára és hőszigetelésére panaszkodott, közülük sokan tartották volna szükségesnek a nyílászárók cseréjét, a fűtés korszerűsítését és a kéménycserét.

A 2005 óta eltelt tíz évben elvégzett felújítások között a nyílászárók cseréje vezet: ez mintegy 690 ezer lakóépület 1,2 millió lakását érintette. A falak tatarozása, illetve külső hőszigetelése 520 ezer lakóépületen készült el, ezekben 980 ezer lakás van. A felújítások által érintett lakások több mint fele családi házakban, 29 százaléka lakótelepeken található. A lakótelep-felújítási programok eredményeként 2015-ben már a lakótelepi lakások 36 százaléka van felújított épületben.

Új információ az is, hogy a két felmérés között eltelt 10 éves időszakban a családok egyharmada végzett lakásán belül nagyobb lélegzetű felújítást, korszerűsítést. Gyakori volt a fűtőtestek és bojlerek cseréje, a villanyvezetékek újrahúzása, továbbá a vízvezeték és a csatorna cseréje. A tízéves időszakban 430 ezer lakást – az összes lakott lakás 11 százalékát – bővítették vagy alakították át, amivel az érintett ingatlanok alapterülete összesen 2,2 millió négyzetméterrel nőtt. Ez egytizede az ugyanezen időszakban újonnan épült lakások összes alapterületének, így a bővítések nagyságrendje semmiképpen nem elhanyagolható. A háztartások a jövőben is terveznek felújításokat és korszerűsítéseket, közöttük vezető helyet foglal el a nyílászárócsere: ilyesmit mintegy 350 ezer család tervez. Szintén sokan gondolkodnak külső szigetelésben és a homlokzattatarozásban, teljes lakásfelújítást pedig összesen 140 ezer háztartás tervez a következő három éven belül.

A lakók beszámolói alapján legalább 36 ezerre becsülhető a pályázati támogatással felújított lakóépületek száma, mivel azonban az elmúlt évek felújítási programjai a nagy lakóépületekre koncentráltak, így ezek a támogatások ennél sokkal több háztartáshoz jutottak el, számuk minimálisan 330 ezerre becsülhető.

Egy átlagos lakás fenntartásának havi költsége 2015-ben 40 ezer forint volt, ami a háztartások jövedelmének átlagosan 22 százalékát tette ki. Ez az arány 2003-ban ugyanennyi volt, 2010-re viszont 25 százalék fölé emelkedett. Értéke ekkor volt a legmagasabb, majd az elmúlt évek rezsicsökkentéseinek hatására folyamatosan mérséklődött. Budapesten egy átlagos lakás havi fenntartása 6 ezer forinttal kerül többe, mint a községekben vagy a városokban. A parasztházak, tanyák havi rezsije átlagosan 29 ezer, a lakótelepi lakásoké 39 ezer, a többszintes családi házaké 49 ezer forint, a kutatás szerint.

A KSH felmérésből kiderül az is, hogy 2000 óta 690 ezer háztartás vett fel 1 millió forintot meghaladó lakáscélú hitelt. A kölcsönök közel felét lakásvásárlásra fordították, 220 ezret lakásfelújításra, korszerűsítésre, 60 ezret lakásépítésre vettek fel. Egy lakáscélú hitel összege átlagosan 5,1 millió forint volt.

A háztartások 12 százaléka számolt be arról, hogy van lakáscélú megtakarítása, ezeknek jelentős részét pedig a már meglévő lakásokra tervezik fordítani. A megtakarítások közel egynegyedét szánják másik ingatlan megszerzésére, de számottevő azok aránya is, akik gyermeküket kívánják ilyen formában támogatni. A legmagasabb jövedelmi tizedben megközelítőleg minden negyedik családnak van lakáscélra szánt megtakarítása.