A cél az átalányadózást előíró szabállyal az lett volna, hogy egységessé és nyomon követhetővé váljon a turisztikai és a magáncélú lakáskiadókra vonatkozó adózás. Jelenleg ugyanis az albérlet kiadása esetén az szja 15 százalékos mértékét kell megfizetni, illetve egymillió forintot meghaladó éves jövedelem esetén még 14 százalékos egészségügyi hozzájárulást is kell fizetni. Ilyenkor az ingatlantulajdonos vagy tételesen elszámol, azaz a bevételeiből kivonja a kiadásait, és ezután adózik, vagy nincs tételes elszámolás. Ez utóbbi esetben az állam vélelmezi azt, hogy a tevékenységgel 10 százalék költsége volt az illetőnek. Azaz ha valakinek volt 900 ezer forint éves bevétele, akkor annak 90 százaléka, 810 ezer forint után kell 15 százalékos adót fizetni. Ilyenkor tehát az adó 121 500 forint.
A tervezett, ám végül napirendre sem került elképzelés esetén jóval kevesebb lett volna az adófizetési kötelezettség. Budapesten – illetve országosan is – jelentős különbségek vannak az albérletárakban. A fővárosban egy 40 négyzetméteres ingatlant átlagosan 90 ezer forint körüli összegért lehet kiadni. Ilyenkor az éves adó 145 800 forint. Az átalányadóval ez 60 000 forint lett volna. Ugyanez 50 négyzetméteres fővárosi lakásnál és 110 ezer forintos átlagos havi bérleti díjnál a jelenlegi 344 520 helyett 75 000 forint éves adót hozott volna, 60 négyzetméternél és 130 ezer forintos havi bérleti díjnál pedig még tovább nő a különbség, ott a két összeg 407 160, illetve 90 000 forint lenne.
A korábbi tervek között az szerepelt, hogy az egységes adó az önkormányzatoknak fizetett adófajtákat is kiváltotta volna. – Az egyszerűbb rendszerben az adó mértéke azért lesz viszonylag alacsony, hogy egyáltalán vonzóvá tegye a jogkövető magatartást a piaci szereplők számára, akiknek nagyobb része, legalább 50 százaléka manapság feketén űzi tevékenységét – érvelt tavasszal a miniszteri biztos.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!