Garanciális hibát javíttatni már igazi művészet

Nehéz szakembert találni, ha pedig szavatossági kérdésről van szó, még kevésbé érnek rá a mesterek.

A jó mesterember köztudottan hiánycikk, már nem heteket, hanem sokszor hónapokat kell várni arra, hogy valakivel szóba álljon egy burkoló vagy asztalos, hogy egy cég képes legyen arra, hogy felmérjen egy feladatot. A sorban állás már a jól fizető új megbízásoknál is magától értetődik, ha pedig valakinek garanciális problémája van, illetve az elvégzett munka miatt reklamálna, komolyan meg kell dolgoznia azért, hogy panaszát megtekintsék, a hibát pedig kijavítsák. Pláne mert még ma sem divat az, hogy a megrendelők szerződést kössenek a kivitelezőkkel, illetve ragaszkodjanak ahhoz, hogy az elvégzett munka után számlát is kapjanak.

„Augusztusban rakattunk új tetőt a terasz fölé, nem volt nagy munka, néhány nap alatt kész is volt. Még számlát is kaptunk, most viszont ennek ellenére bajban vagyunk. A tető beázik, és hiába hívjuk a kivitelezőt, mindig csak hárít. Azt mondja, vidéken van, vagy épp más munkán dolgozik. Többször ígérte már, hogy adott nap beugrik, fölméri a helyzetet, de a dolog vége mindig ugyanaz: késő délután vagy kora este kimenti magát azzal, hogy nem érne hozzánk sötétedésig” – meséli András. Számlát valóban kapott, de szerződést nem kötött. Úgy tűnik, ma már ez is komoly hiba, még akkor is, ha nincs szó milliós megrendelésekről.

„Aki építési vállalkozónak munkát ad, annak írásban kell szerződnie vele arról, hogy pontosan mit kell csinálnia, és milyen garanciális kötelezettségei vannak. Ha nagyobb munkáról vagy komolyabb felújításról van szó, akkor a szerződésbe azt is bele szokták írni, hogy a vállalási érték egy részét – például 5 százalékát – visszatartják a szavatossági vagy garanciális kötelezettségekre. Ezt a vállalkozó a garanciális időszak leteltét követően – amely a megegyezéstől függően bármilyen hosszúságú lehet, de általában tizennégy hónap szokott lenni – kapja csak meg. Ez az összeg arra szolgál, hogy ha a cég a hibákat nem hajlandó a garancia keretében kijavítani, akkor a megrendelő mással elvégeztethesse” – mondja Koji László.

Az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének elnöke kiemeli, hogy cégek között ez az eljárás mondhatni magától értetődik, ám amikor egy kisvállalkozó magánszemélynek dolgozik, és írásban semmiről sem állapodnak meg, már fölmerülhetnek problémák. Ilyenkor ugyanis gyakori, hogy a felek valamiben megállapodnak, nagyjából tudják a feladatokat, az árakat és a határidőket, de rögzítve semmi nincs. Ha ilyenkor a kivitelező szélhámos, könnyedén eltűnhet az előleggel, illetve megeshet az is, hogy a munkát elvégzi, de a garanciális javításokat már nem. Ráadásul ilyenkor valamilyen szinten a megrendelő is ludas, hiszen ő az, aki a 27 százalékos áfa megspórolása miatt nem ragaszkodott ahhoz, hogy szerződést kössön és számlát kapjon. Persze a polgári jog ismeri a szóbeli megállapodást is, arra hivatkozva is lehet a területileg illetékes békéltető testülethez, illetve a fogyasztóvédelmi hatósághoz fordulni, ám az esélyek ez esetben rosszabbak. Írásbeli megállapodás híján ugyanis mindent tanúkkal kell igazolni, ami sok esetben nehézkes.

Arra a felvetésre, hogy mit tegyen az ember, ha nem talál olyan szakembert, aki hajlandó szerződést is kötni, Koji látszólag egyszerű választ ad: addig kell keresni, amíg az ember nem bukkan mégis ilyenre. Az viszont más kérdés, hogy az építőiparban már annyira komoly a munkaerőhiány, hogy sokan már annak is örülhetnek, ha néhány héten belül szóba áll velük bárki. A szomorú tény tehát az, hogy aki tisztességes munkát szeretne, annak bizony időt nem sajnálva kell akár hónapokig is keresgélni, várni és alkalmazkodni a vállalkozó munkaritmusához. És ez még mindig nem garancia arra, hogy a munka jól sikerül, de legalább a kifogásokkal egyszerűbb előállni.

Ha a vállalkozás a rábízott feladatot nem a megfelelő minőségben végzi el, akkor azt legjobb még az ellenérték kifizetése előtt jelezni, ha pedig a hiba javítással orvosolható, akkor annak elvégzését még a szakember távozása előtt kérni kell. Ha az azonnali javításra nincs mód, akkor a munkadíj egy részét az elvégzéséig vissza lehet tartani – ez az eljárás a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság szerint teljesen elfogadható.

Ha a problémák utólag derülnek ki, akkor azokat mihamarabb jelezni kell a kivitelezőnek, az ennek késedelméből származó károkért ugyanis a megrendelőt terheli a felelősség. Ha a hiba javítással orvosolható, akkor elsődlegesen ilyenkor is ezt kell kérni, ha viszont minden úgy rossz, ahogy van, akkor nemcsak javítás, hanem csere, vagyis a munka újbóli elvégzése is kérhető. Amennyiben a probléma olyan jellegű, amelyet a vállalkozás önmaga nem tud vagy nem akar javítani, akkor a cég költségére el lehet végeztetni mással. Előfordulhat az is, hogy sem a hiba kijavítása, sem pedig a cseréje nem vezetne eredményre, ebben az esetben az elállási joggal lehet élni, vagyis vissza lehet kérni az elvégzett szolgáltatás díját. Ilyen esetben az ügyek már a fogyasztóvédelmi hatóságnál is landolni szoktak: bár nem nagy számban, leginkább az ablak- és ajtóbeépítéssel kapcsolatban érkeznek hozzájuk ilyen megkeresések.