Szalai Gabriella úgy látja, mindenképpen az eredetileg kitűzött célra kellene felhasználni a Kehopban elkülönített összeget. Vagyis a lakások hőszigetelésére, fűtés-korszerűsítésre, nyílászárócserére és egyéb olyan beruházásokra, amelyek csökkentik az otthonok energiaigényét, javítják a komfortosságát, energiahatékonyságát, és csökkentik a károsanyag-kibocsátásukat.
A szakértő elmondta: szakmai számítások alapján Magyarországon 130 ezer családi ház, 380 ezer iparosított technológiával épített (panel és úgynevezett csúsztatott zsalus) lakás és 190 ezer hagyományos módon épült lakás szorulna korszerűsítésre. A felújítások forrásigénye eléri az 1608 milliárd forintot, így minden fillérre szükség lenne.
Ezzel szemben a családi házak korszerűsítésére létrehozott Otthon melege program mindössze ötmilliárd forintos keretet tartalmazott, és csupán néhány óráig volt elérhető. A lezárt pályázaton csak 3500 igénylést fogadott be a kormány, amelyek közül nem mindegyik részesült pozitív elbírálásban. Így a rekonstrukcióra szoruló mintegy 700 ezer otthonnak csak elenyésző hányada kapott kormányzati segítséget a megújuláshoz.
Az ügyvezető úgy véli: fontos, hogy a lakosság vissza nem térítendő támogatást is kapjon az otthonok rendbetételéhez, mert a családok többsége önerőből képtelen finanszírozni a korszerűsítési munkákat. A legcélravezetőbb pedig az lenne, ha a kormányzat olyan támogatási tervvel állna elő, amely egyaránt tartalmaz vissza nem térítendő és visszatérítendő támogatást, azaz kedvezményes hitelfelvételi lehetőséget.
