Nem csupán a lakóingatlanok drágultak az elmúlt egy évben, hanem – ha nem is annyira erőteljesen – a telkek ára is emelkedett: ma 5 százalékkal kell értük többet fizetni, mint tavaly októberben. A lakások ára ennél lényegesen jobban megugrott, a használtaké harmadával nőtt – derül ki az Ingatlan.com több mint hetvenezer hirdetés alapján készült elemzéséből. Balogh László, a hirdetési portál vezető gazdasági szakértője hozzáfűzte: az árnövekedés nemcsak azt jelenti, hogy a vevőknek többet kell fizetniük egy-egy lakóingatlanért, hanem azt is, hogy a drágulás miatt a saját vagyonuk értéke is emelkedett.
„Aki például tavaly októberben vett budapesti lakást, az 25 százalékos vagyonnövekedést érhetett el. Más kérdés, hogy ezt csak egy esetleges eladásnál realizálhatja. Ráadásul ha a pénzből hasonló környéken másik ingatlant szeretne venni, akkor a kiszemelt lakásért is többet kell fizetnie” – fogalmazott a szakértő. Utalt arra is, hogy október elején jelent meg az uniós statisztikai hivatal friss jelentése, amely szerint az európai országok között a magyarországi és lettországi lakások drágultak a legnagyobb mértékben az idei év második negyedévében.
Az Ingatlan.com elemzése szerint a fővárosban, a megyeszékhelyeken és megyei jogú városokban a fejlesztők is nagyon beindultak: az új lakások kínálata idén október elején már 30 százalékkal meghaladta a tavalyit. Az átlagos négyzetméterár a vizsgált településeken 16 százalékkal nőtt egy év alatt, és az azt megelőző évben is 13 százalékos volt a növekedés. A lakások értelemszerűen Budapesten a legdrágábbak, és a legtöbb lakás is itt került piacra: a kínálat közel 40 százalékkal bővült, az átlagos négyzetméterár pedig 582 ezer forintra nőtt. Utóbbi éves szinten 15 százalékos növekedést jelent, a két évvel korábbi átlaghoz mérten pedig több mint 30 százalékos drágulásnak felel meg. A nagyobb vidéki városokban is emelkedtek az új építésű lakások árai: Debrecenben 367 ezer, Kecskeméten 399 ezer, Győrben pedig 376 ezer forint volt az átlagos négyzetméterár október elején.
Idén tavasszal még úgy tűnt, hogy a használt lakások drágulása megállt, de az októberi adatok szerint az áremelkedés tempója az elmúlt két évben egyenletes volt. Az átlagok igencsak beszédesek: a tízezer főnél nagyobb települések használt otthonainak négyzetméterára 346 ezer forintra rúg, ami éves szinten 33 százalékos drágulásnak felel meg, 2014 októberéhez képest pedig több mint 50 százalékos drágulást jelent.
A használt lakások négyzetméteréért a fővárosban kell a legtöbbet, átlagosan 444 ezer forintot fizetni; ez tavaly októberhez képest 25 százalékos, 2014 októberéhez viszonyítva pedig 55 százalékos drágulást jelent. A nagyvárosi lakástulajdonosok vagyonának értéke is dinamikusan növekedett az elmúlt évben. Szegeden és Kecskeméten több mint 20 százalékkal emelkedtek az átlagos négyzetméterárak 236 ezer, illetve 251 ezer forintra, Veszprémben pedig 30 százalékos volt az áremelkedés, ott ma 273 ezer forintos négyzetméteráron kínálják a lakásokat. A vidéki városok közül Győr a legdrágább: a kisalföldi megyeszékhelyen 10,8 százalékos éves áremelkedés után idén októberre 293 ezer forintra nőtt az átlagos négyzetméterár.
Az építési telkek ára csak kismértékben drágult: októberben az átlagos négyzetméterár 10,5 ezer forint volt, ami 5 százalékkal haladja meg az egy évvel korábbi adatot, és valamivel több mint 5 százalékos növekedést jelent 2014 októberéhez képest. Az országos árszintet nézve a telkeknél tehát nem volt egyenletes drágulás, inkább az elmúlt egy évben mentek feljebb az összegek. Egyedül Budapesten volt folyamatos az áremelkedés, ott a telkek négyzetméterára tavalyhoz képest 12 százalékkal, 32 ezer forintra nőtt, ami a két évvel ezelőtti szinthez képest 23 százalékos növekményt jelent. A telkek az átlagosnál jobban drágultak Székesfehérváron és Debrecenben is, előbbi megyeszékhelyen 25 százalékkal, 10 ezer forintra, utóbbin 22 százalékkal, 11 ezer forintra nőttek ezek az értékek.
