Igaz az is, hogy a lakáshotelként történő hasznosítás elméletileg nagyobb bevételt eredményezhet a hosszú távú kiadásnál, de kockázatosabb, mivel nem garantált a kihasználtság. Például a budapesti lakáshoteleknél ez a mutató átlagosan 54 százalékos, vagyis a rövid távra kiadó lakások átlagosan majdnem minden másnap üresen állnak. Ez azt jelenti, hogy a hosszú távú kiadásnál egy jó bérlővel biztos a bevétel, a lakáshoteleknél azonban ez kétséges lehet.
A lakáshotelek piaca az utóbbi időben elég sokat fehéredett, azaz egyre többen adóznak bevételeik után. „Budapesten október végén több mint 6300 lakáshotelben lehetett megszállni, és ezek 75 százalékát a tulajdonosok be is jelentették az önkormányzatoknak” – mondta Balogh László a kerületi nyilvántartások adataira hivatkozva. A szakember utalt arra is, hogy bár Magyarországon egyelőre nem született hivatalos bejelentés arról, hogy bármilyen hatósági szigorítás lépne életbe a lakáshotel-kiadás terén, világszerte sok városban tettek ilyen lépést. Berlinben, Párizsban is szigorítottak a szabályokon, New Yorkban pedig október végén fogadták el azt a törvényt, amely megtiltja a 30 napnál rövidebb távú lakáskiadást. Az Ingatlan.com szakértője azt is kiemelte, hogy tőlünk nyugatabbra jóval nagyobb arányban bérelnek lakást lakhatás céljából, így ott a rövid távú lakáskiadás miatt bekövetkező bérleti díjnövekedés is sokkal élesebb társadalmi ellenállást váltott ki.
