Az Airbnb negyedével is feltolhatja az albérletárakat

A belvárosi árak 20-30 százalékkal magasabbak az átlagnál, pedig az eltérés 3-5 éve csak 10 százalék volt.

Komoly átalakulás történt az elmúlt években a budapesti lakáspiacon, azon belül is az albérletpiacon. A díjak jelentősen megemelkedtek, amiben fontos szerepet játszott a lakáshotelek elterjedése. Az persze már korábban is igaz volt, hogy a belvároshoz közelebb eső területeken – jellemzően az V., VI., VII. és XIII. kerületben – drágábbak voltak az albérletek, de a differencia az utóbbi időszakban markánsan emelkedett.

A tulajdonosok a belvárosi kerületekben a hosszú távra kiadó lakásokért is 5-30 százalékkal több bérleti díjat kérnek az idei évben, mint a város egyéb területein, miközben 2010-ben ez a különbség csak 2-10 százalékos volt – derül ki az Ingatlan.com elemzéséből. „A bérleményekért az V. kerületben kell a legnagyobb felárat fizetni, ezek az átlagnál jellemzően 25-30 százalékkal drágábbak” – fejtegeti Balogh László, az ingatlanhirdetési portál vezető gazdasági szakértője. A konkrét bérleti díjakban a lakáshotelekhez kötődő prémium, más néven az Aibnb-hatás miatt egy 50 négyzetméteres V. kerületi lakásért havonta átlagosan 20 ezer forinttal kell többet fizetni a fővárosi átlagnál, míg az I., VI., VII. és XIII. kerületi lakásoknál 6-13 ezer forint a felár.

Az elemzés szerint a lakáshotelek elterjedése a turizmus felfutásával magyarázható, valamint azzal, hogy az a tulajdonosokat nagyobb bevételhez juttatja. Főleg ez az oka annak, hogy az elmúlt 2-3 évben sokan ezt választották a hosszú távú lakáskiadás helyett. „Miközben a kereslet folyamatosan emelkedett, sokan áttértek a rövid távú kiadásra. Ezért a hosszabb távra, például diákoknak szánt lakások bérleti díja a kínálat csökkenése miatt megnőtt” – emeli ki Balogh László. Ugyanakkor a lakáshotelek piacán a verseny is kiéleződött. „Azt látjuk, hogy nem minden ingatlan alkalmas a rövid távú kiadásra, ezért vannak, akik már nem itt versenyeznek, és inkább újra a hosszú távú kiadást választották. Ez abból is látszik, hogy az idei albérletszezon augusztusi csúcsán duplájára nőtt a kínálat: míg tavaly augusztusban csak 3 ezer hosszabb távra kiadó lakást hirdettek oldalainkon, addig idén ez a szám 6 ezerre emelkedett – így a szakértő.

Igaz az is, hogy a lakáshotelként történő hasznosítás elméletileg nagyobb bevételt eredményezhet a hosszú távú kiadásnál, de kockázatosabb, mivel nem garantált a kihasználtság. Például a budapesti lakáshoteleknél ez a mutató átlagosan 54 százalékos, vagyis a rövid távra kiadó lakások átlagosan majdnem minden másnap üresen állnak. Ez azt jelenti, hogy a hosszú távú kiadásnál egy jó bérlővel biztos a bevétel, a lakáshoteleknél azonban ez kétséges lehet.

A lakáshotelek piaca az utóbbi időben elég sokat fehéredett, azaz egyre többen adóznak bevételeik után. „Budapesten október végén több mint 6300 lakáshotelben lehetett megszállni, és ezek 75 százalékát a tulajdonosok be is jelentették az önkormányzatoknak” – mondta Balogh László a kerületi nyilvántartások adataira hivatkozva. A szakember utalt arra is, hogy bár Magyarországon egyelőre nem született hivatalos bejelentés arról, hogy bármilyen hatósági szigorítás lépne életbe a lakáshotel-kiadás terén, világszerte sok városban tettek ilyen lépést. Berlinben, Párizsban is szigorítottak a szabályokon, New Yorkban pedig október végén fogadták el azt a törvényt, amely megtiltja a 30 napnál rövidebb távú lakáskiadást. Az Ingatlan.com szakértője azt is kiemelte, hogy tőlünk nyugatabbra jóval nagyobb arányban bérelnek lakást lakhatás céljából, így ott a rövid távú lakáskiadás miatt bekövetkező bérleti díjnövekedés is sokkal élesebb társadalmi ellenállást váltott ki.