„Mindig akadnak új próbálkozások az ingatlanközvetítésben, amelyek a már ismert rendszert reformálnák meg. Az ígéretek kecsegtetők, a szakemberek azonban óvatosságra intik az ingatlanosokat” – közölte a Balla Ingatlanirodák.
Megírták, az ingatlanközvetítők ma Magyarországon dolgozhatnak önállóan, egy kisebb irodánál vagy nagy hálózatban is. Egy ismert hálózat vagy nagyobb önálló iroda az ingatlanközvetítő számára egyebek között márkanevet, irodahelyiséget, adatbázist, képzéseket, támogatást és még sok egyebet kínál. Ezért cserébe a jutalék egy része a hálózat és az iroda bevételét képezi.
Érthető, ha az ingatlanosok szeretnék a közvetítői jutalék minél nagyobb részét megtartani maguknak. Ezt használja ki több új rendszer, mely csatlakozásra csábítja az közvetítőket. Nagyobb bevételt ígérnek az ingatlanközvetítők számára, mint amekkorát egy irodánál kereshetnének. Az ajánlat úgy hangzik, hogy a teljes jutalékukat megtarthatják, és csak egy fix havi díjat kell kifizetni a rendszer működtetőjének. Ez persze csábító lehet első látásra, azonban mint Balla Ákos, a Balla Ingatlanirodák tulajdonos-ügyvezetője felhívta rá a figyelmet, a valóság nem ez, és komoly kockázattal jár az ingatlanközvetítők számára. Az ingatlanközvetítő ugyanis a rendszerbe való belépésétől kezdve magára van utalva, nem kapja meg ugyanazokat a lehetőségeket, mint egy irodában. Az ingatlanos ismeretlen szereplőként jelenik meg a piacon, aki mögött nincs ott a márkanév és az ismertség, hogy növelje az ügyfelek bizalmát. Ezáltal jóval nehezebbé válik új megbízások szerzése.
Emellett saját céget kell fenntartania, annak minden költségével és kötelezettségével együtt, illetve viselnie kell a különféle kiadásokat, egyebek között a hirdetésekét, a telefonét. Ráadásul nincs képzés, iránymutatás, és mivel nincsenek szabályok, elvárások, kollégák és csapatértekezletek, viszonylag nagy a hibázás lehetősége is. Adatbázist és együttműködést csak ígérnek ezek a rendszerek, valós állomány és keresztértékesítés nincs, az így dolgozók megbízhatatlansága miatt a komolyabb cégek általában elzárkóznak a velük való együttműködéstől – fogalmazott Balla Ákos.
Szerinte nem véletlen, hogy a piac nagy szereplői jelentős összegeket költenek a márkájuk ismertté tételére, a minőségbiztosításra, irodák fenntartására, oktatásra. Hozzátette, aki mögött nincs ott egy iroda és így a márka ereje, az ennek következtében kevesebb ügyfélre számíthat, illetve a gyengeségeit csak a piaci átlag alatti jutalékot alkalmazva tudja kompenzálni. Ugyanakkor a költségei nem lesznek alacsonyabbak, tehát összességében kénytelen lesz kisebb bevétellel beérni.
Balla Ákos szerint ha egy ingatlanközvetítőnek van két eladása egy hónapban, és a jutalékszintje 5 százalékos, így marad számára legalább 300-400 ezer forint bevétel, plusz az áfa. Egyéni, kis piaci szereplőként szinte biztos, hogy kevesebb lesz a megbízása, ráadásul lehet, hogy mindezt alacsonyabb, 1-2 százalékos jutalék mellett éri el. Így a bevétele mindössze 150-200 ezer forint körül alakul, amelynek egy jelentős részét le kell adnia havi díjként a rendszer használatáért, illetve számolnia kell a további kiadásokkal. Ezek miatt elképzelhető, hogy gyakorlatilag nulla forint lesz a nyeresége a hónap végén, sőt akár veszteséggel is számolhat.
Az előbbi mellett felbukkant egy másik megoldás is a hazai ingatlanpiacon, amely szintén igyekszik magához csábítani a tapasztalt ingatlanosokat. Ebben a rendszerben az az újdonság, hogy nem vagy nem csak az eladóktól kérnek jutalékot, hanem a vevőktől, és tulajdonképpen őket képviselik. Egyes külföldi országokban működnek ilyen rendszerek, Balla Ákos szerint azonban ennek a megoldásnak nálunk nincs kultúrája, így nem működőképes. Ezt támasztja alá az is, hogy egy korábbi ötlet, a közvetítői díj felezése is megbukott a piacon.
Habár az ötletnek azon kiindulópontja szerinte is helyes, hogy az eladó valóban nem szívesen fizet 5-6 százalékos jutalékot, nem az a megoldás, hogy a vevőktől próbálják a jutalékot megszerezni, még ha annak mértéke alacsonyabb is. Ez a legjobb esetben is csak akkor működik, ha vevői nyomás van a piacon, azaz a vevőknek szükségük lehet képviseletre, melyért cserébe hajlandóak egy adott összeget is áldozni – mutatott rá Balla Ákos.
Véleménye szerint a piac azonban fordul, tehát az elmúlt hónapokban jellemző vételi nyomás lassan véget ér, így pedig semmi sem indokolja ezt a konstrukciót. Vagyis ennek kitalálói közel kétéves csúszással figyelik a piac folyamatait, és lemaradtak arról, hogy a rendszert akár átmeneti időre is bevezessék a piacra. Szerinte az a legnagyobb gond az elképzeléssel, hogy az ingatlanközvetítőik nem jutnak elegendő számú eladó lakáshoz, így ha lesz is vevőjük, akit képviselnek, nem tudnak mit eladni nekik. Ezáltal pedig nem lesznek tranzakcióik, melyből bevételük származhatna.
Bár ezek a kezdeményezések már jó ideje jelen vannak a piacon, Balla Ákos szerint nem véletlen, hogy a nagyközönség nem hallott róluk. Mivel a koncepcióik alapvetően elhibázottnak nevezhetők, jelentős erőfeszítéseik ellenére sem sikerült számottevő szereplővé válniuk a piacon. Ennek ellenére tevékenységükkel jelentős károkat okoznak az ingatlanközvetítői szakma számára. A szakember az ingatlanjukat eladóknak azt javasolja, inkább forduljanak megbízható, komolyabb cégekhez, ha szakmai segítségre van szükségük.
