Sok tulajdonos tervezget lakás-korszerűsítést

Az arány még nagyobb lehetne, ha a kormány a közelmúltban nem címkézte volna át az uniós forrásokat.

A magyar ingatlantulajdonosok 41 százaléka végzett az elmúlt öt évben valamilyen energiahatékonysági beruházást, és negyedük tervezi a következő öt évben – derült ki a Magyar Energiahatékonysági Intézet kutatási eredményeiből. A felmérés szerint a legkedveltebb beruházás az ablakcsere volt, amelyet a hőszigetelés, illetve a kazán- és bojlercsere követett. A korszerűsítési munkák lakástípustól, régió- és településtípustól függetlennek mutatkoztak, de természetesen szoros összefüggést mutatnak a háztartás megtakarításainak a mértékével. Minél jobb anyagi helyzetben van egy háztartás, annál valószínűbb, hogy végeztek az elmúlt öt évben valamilyen energetikai korszerűsítést – áll az elemzésben.

A megkérdezett háztartások 24 százaléka szeretne a következő öt évben valamilyen energiamegtakarítással járó felújítást végezni azon a lakóházon, amelyikben él. A vidéken élő családiház-tulajdonosok az átlagosnál nagyobb arányban terveznek valamilyen korszerűsítést az elkövetkező öt évben – írja a tanulmány.

A felmérés alkalmas volt arra is, hogy a főbb épület-energiahatékonysági termékek (hőszigetelő anyagok, kazánok, ablakok, bojlerek) lakossági piacára nagyságrendi becslést adjon. A várakozások szerint az energiahatékonysági piac a következő öt évben 1200 milliárdos méretűre növekedhet. A lakossági beruházási kedv a közeljövőre nézve alacsonyabb ugyan, mint a múltbeli hajlandóság, de még így is 920 ezer háztartás tervezi a következő öt évben otthona energetikai korszerűsítését.

A tanulmány azt is megállapítja, hogy a háztartások motivációja az energiahatékonyság növelését eredményező beavatkozásokra beruházástípusonként eltérő. Míg a hőszigetelés esetében egyértelműen az energiapazarlás csökkentése a vezető ok, addig az ablakok, kazánok és bojlerek esetében nem az energiahatékonyság a legfontosabb döntési szempont.

Markánsan alátámasztotta a kutatás azt a kedvezőtlen irányzatot, amely szerint a rendkívül szennyező vegyes tüzelés reneszánszát éli hazánkban. Az elmúlt öt évben újonnan beszerzett háztartási kazánok 22 százaléka vegyes tüzelésű volt.

Az összefoglaló megjegyzi: Magyarországon 8–14 ezer ember hal meg idő előtt a légszennyezettség következtében. A rossz levegőért pedig legnagyobb mértékben, 70 százalékban a lakossági fűtés a felelős.

A felmérés azt is megmutatta, hogy a lakosság hajlamos addig várni az energiahatékonysági beruházásokkal – különösen a gépészeti termékek esetén –, amíg egy adott berendezés végképp el nem öregszik, teljesen el nem romlik.

A kormányzat korábban vissza nem térítendő pénzügyi segítséget ígért a lakásfelújításokhoz. Ám tavaly decemberben a kabinet mégis úgy döntött, hogy elveszi a családoktól az Európai Unió által jóváhagyott mintegy 90 milliárd forintos vissza nem térítendő támogatási keretet, hogy középületekre költse. Helyette kedvezményes kölcsön nyújtását helyezte kilátásba a lakosságnak. Az eredetileg októberre beharangozott hitelkonstrukció beindítása azonban átcsúszik a jövő évre.

Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter legutóbb a közelmúltban, a 70. kormányinfón tett ígéretet arra, hogy visszatérítendő támogatási formát nyit meg a kormány 120 milliárd forintos kerettel a lakóházak felújítására. Lázár szavait megerősítve a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) közölte: a lakóépületek energiahatékonyságának és megújulóenergia-felhasználásának növelését célzó hitelt nullaszázalékos kamattal lehet majd igényelni, amellyel több mint 50 ezer lakás vagy családi ház energetikai felújítása valósítható meg a következő években. A hitelt egyebek mellett igényelni lehet majd a lakóingatlanok hőszigetelésére, fűtési vagy melegvíz-rendszerek korszerűsítésére, illetve például napkollektoros rendszerek telepítésére.

Az MFB tájékoztatása szerint a kölcsönt magánszemélyek, társasházak és lakásszövetkezetek vehetik fel, családi házak esetében maximum tízmillió forint, társasházak esetében lakásonként maximum hétmillió forint erejéig. A hitel minimum tíz százalék saját forrás mellett, legfeljebb húszéves futamidőre lesz elérhető az úgynevezett MFB Pontok hálózatán keresztül országszerte, több száz pénzintézeti fiókban.

Érdemes megjegyezni: szakmai számítások szerint évente hozzávetőleg százezer lakóház, illetve lakás felújítására lenne szükség ahhoz, hogy a hazai, jelentős részben leromlott műszaki állapotú 4,3 milliós ingatlanállomány belátható időn belül megújuljon. A felmérések szerint a hazai lakások megközelítőleg 70 százaléka szorulna valamilyen mértékben modernizálásra, a legelavultabb otthonok közé az úgynevezett Kádár-kockák és a panelházak tartoznak. Magyarországon a lakosság energiaigénye az épületek leromlott állapota miatt az összes energiafogyasztás mintegy harminc százalékát teszi ki.