Az új lakások negyedét építik csoktámogatással

A családi házak helyett inkább kisebb alapterületű lakások készülnek.

Míg 2015-ben még a természetes személyek által épített lakások aránya volt a meghatározóbb, addig 2016-ban az ilyen ingatlanok aránya a korábbi 59-ről 49 százalékra csökkent, ugyanakkor a vállalkozások által építetteké 39-ről 50 százalékra emelkedett, így most mintegy az új lakóingatlanok felét építik magánszemélyek, és a felét cégek. Ezzel párhuzamosan csökkent az újonnan épült lakóépületek között a családi házak aránya (60-ról 51 százalékra), miközben a többszintes, többlakásos épületeké nőtt. A használatba vett lakások átlagos alapterülete is kisebb lett, mégpedig 7 négyzetméterrel, így ma egy átlagos új ingatlan 94 négyzetméter alapterületű, ami nyilván összefüggésben van azzal, hogy nőtt a lakások és csökkent az új családi házak aránya. Ugyanakkor a KSH megjegyzi: a lakásépítési engedélyek számának gyors emelkedése az építési kedv élénkülését jelzi ugyan, de ennek hatása egyelőre nem jelent meg az új lakások piacán, ebben az időszakban még inkább a korábbi években épült lakások értékesítése volt folyamatban.

2016-ban egyébként összesen 2485 lakást számoltak fel, ez 24 százalékkal több, mint egy évvel korábban. Ennek leggyakoribb oka továbbra is az avulás, a legtöbb régi ingatlant a kisvárosokban bontották le.

Kiugró volt az előző évekhez képest a 2015-ös év az ingatlanforgalom tekintetében: akkor a lakáseladások száma éves szinten 18 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz viszonyítva. A tavalyi esztendő első három negyedévének előzetes lakáspiaci adatai továbbra is a forgalom élénkülését jelzik. A bővülés mértéke az I. negyedévben az előzetes adatok alapján 22, a II. negyedévben 29, a III. negyedévben 14 százalékos volt az egy évvel korábbi forgalomhoz viszonyítva, ami még szinte teljes egészében a használtlakás-piaci folyamatok hatása.

2016 I. negyedévében 4,1 százalékkal emelkedtek a használt lakások árai; a II. negyedévben csak mérsékelten, 1,3 százalékkal; míg a III. negyedévben ismét újabb lendületes emelkedés volt, ekkor átlagosan 3,4 százalékkal drágultak a lakások. A vizsgált három negyedévben a Budapesten eladott használt lakások átlagosan mintegy 20 millió forintba kerültek, közel 3 millióval többe, mint egy évvel korábban. A megyeszékhelyeken átlagosan 9,6, a kisebb városokban 2 százalékkal drágultak a használt lakások, ugyanakkor a községekben nem emelkedtek az árak.

Február végéig a családi otthonteremtési kedvezmény 2015-ös bevezetése óta összesen 40 ezer család kérelmét fogadták be, amelyek összértéke meghaladta a 102 milliárd forintot. Ezt Hornung Ágnes, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) pénzügyekért felelős államtitkára mondta egy múlt heti konferencián. Ismertetése szerint ez év február végéig 5500 saját célra építkező család igényelt adó-visszatérítési támogatást, összesen 24,6 milliárd forintot, és 4600 három vagy több gyermeket nevelő család igényelt kamattámogatott lakáskölcsönt. (MTI)