Míg 2015-ben még a természetes személyek által épített lakások aránya volt a meghatározóbb, addig 2016-ban az ilyen ingatlanok aránya a korábbi 59-ről 49 százalékra csökkent, ugyanakkor a vállalkozások által építetteké 39-ről 50 százalékra emelkedett, így most mintegy az új lakóingatlanok felét építik magánszemélyek, és a felét cégek. Ezzel párhuzamosan csökkent az újonnan épült lakóépületek között a családi házak aránya (60-ról 51 százalékra), miközben a többszintes, többlakásos épületeké nőtt. A használatba vett lakások átlagos alapterülete is kisebb lett, mégpedig 7 négyzetméterrel, így ma egy átlagos új ingatlan 94 négyzetméter alapterületű, ami nyilván összefüggésben van azzal, hogy nőtt a lakások és csökkent az új családi házak aránya. Ugyanakkor a KSH megjegyzi: a lakásépítési engedélyek számának gyors emelkedése az építési kedv élénkülését jelzi ugyan, de ennek hatása egyelőre nem jelent meg az új lakások piacán, ebben az időszakban még inkább a korábbi években épült lakások értékesítése volt folyamatban.
2016-ban egyébként összesen 2485 lakást számoltak fel, ez 24 százalékkal több, mint egy évvel korábban. Ennek leggyakoribb oka továbbra is az avulás, a legtöbb régi ingatlant a kisvárosokban bontották le.
