Hozzájárult a családiház- és lakásépítési kedv újbóli fellendüléséhez a gyermekes családoknak járó családi otthonteremtési kedvezmény (csok) is, korántsem pusztán ennek köszönhető azonban, hogy végre újból beindultak az építkezések. Míg ugyanis tavaly az ország egész területén több mint 31 500 új ingatlan építését jelentették be, addig új lakás vagy ház építésére mindössze nyolcezer csokkérelmet fogadtak be, vagyis csupán minden negyedik új lakóingatlan épül az állami támogatás igénybevételével – derül ki a Magyar Nemzet által összegyűjtött adatok összehasonlításából.
Jól látszik a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) friss adataiból, hogy az elmúlt esztendőben élénkült a lakásszektor Magyarországon. A lapunk által megismert kiadvány szerint 2016-ban összesen 9994 új családi ház vagy lakás készült el, ami 31 százalékkal több, mint egy évvel korábban. Pozitívum az is, hogy valamennyi településtípusban nőtt az épített lakások száma.
Igaz, a kisebb településeken a növekedés jóval kisebb arányú, mint a nagyvárosokban: legnagyobb mértékben a megyei jogú városokban (49 százalék) és Budapesten (44 százalék) nőtt az átadott új ingatlanok száma, míg a többi városban csupán 20, a községekben pedig alig 11 százalékkal bővült a lakásépítés.
Kiderül az adatokból az is, hogy az építkezési kedv tavaly indult be igazán: a kiadott lakásépítési engedélyek és az új lakások építésére vonatkozó egyszerű bejelentések együttes száma több mint 31,5 ezer volt, több mint két és félszerese a 2015-ös évinek. Ezeket az ingatlanokat még építik, és várhatóan majd csak idén, illetve jövőre költözhetnek be az új lakók, vagyis minden bizonnyal rohamosan nő majd az elkészült új lakások száma. Budapesten egyébként közel háromszorosára, a megyei jogú városokban 185, a többi városban 137 százalékkal, míg a községekben 78 százalékkal nőtt az építési kedv az egy évvel korábbihoz képest. Ezekkel a számokkal érdemes összevetni a csok múlt évre vonatkozó adatait, amelyeket Rétvári Bence közelmúltbeli írásbeli válaszából ismerhetünk meg. Az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára Schmuck Erzsébetnek, az LMP-frakció vezetőjének kérdésére árulta el, hogy bár tavaly összesen több mint 25 960 család csokkérelmét fogadták be a bankok, ezek közül csak alig több mint nyolcezer (8049) kérelem irányult új lakás vásárlására és építésére. Ráadásul az érintett családoknak alig több mint fele, 4800 család volt három- vagy többgyermekes, így csak ennyien tudták igénybe venni a maximális, 10 millió forintos támogatást. Az új lakást vásárló gyermekes családok így átlagosan 6,2 millió forintnyi támogatáshoz jutottak, és 8000 új ingatlan építéséhez vagy vásárlásához igényeltek támogatást, azaz nagyjából minden negyedik építkezéshez ad az állam vissza nem térítendő pénzbeli segítséget.
Míg 2015-ben még a természetes személyek által épített lakások aránya volt a meghatározóbb, addig 2016-ban az ilyen ingatlanok aránya a korábbi 59-ről 49 százalékra csökkent, ugyanakkor a vállalkozások által építetteké 39-ről 50 százalékra emelkedett, így most mintegy az új lakóingatlanok felét építik magánszemélyek, és a felét cégek. Ezzel párhuzamosan csökkent az újonnan épült lakóépületek között a családi házak aránya (60-ról 51 százalékra), miközben a többszintes, többlakásos épületeké nőtt. A használatba vett lakások átlagos alapterülete is kisebb lett, mégpedig 7 négyzetméterrel, így ma egy átlagos új ingatlan 94 négyzetméter alapterületű, ami nyilván összefüggésben van azzal, hogy nőtt a lakások és csökkent az új családi házak aránya. Ugyanakkor a KSH megjegyzi: a lakásépítési engedélyek számának gyors emelkedése az építési kedv élénkülését jelzi ugyan, de ennek hatása egyelőre nem jelent meg az új lakások piacán, ebben az időszakban még inkább a korábbi években épült lakások értékesítése volt folyamatban.
2016-ban egyébként összesen 2485 lakást számoltak fel, ez 24 százalékkal több, mint egy évvel korábban. Ennek leggyakoribb oka továbbra is az avulás, a legtöbb régi ingatlant a kisvárosokban bontották le.
Kiugró volt az előző évekhez képest a 2015-ös év az ingatlanforgalom tekintetében: akkor a lakáseladások száma éves szinten 18 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz viszonyítva. A tavalyi esztendő első három negyedévének előzetes lakáspiaci adatai továbbra is a forgalom élénkülését jelzik. A bővülés mértéke az I. negyedévben az előzetes adatok alapján 22, a II. negyedévben 29, a III. negyedévben 14 százalékos volt az egy évvel korábbi forgalomhoz viszonyítva, ami még szinte teljes egészében a használtlakás-piaci folyamatok hatása.
2016 I. negyedévében 4,1 százalékkal emelkedtek a használt lakások árai; a II. negyedévben csak mérsékelten, 1,3 százalékkal; míg a III. negyedévben ismét újabb lendületes emelkedés volt, ekkor átlagosan 3,4 százalékkal drágultak a lakások. A vizsgált három negyedévben a Budapesten eladott használt lakások átlagosan mintegy 20 millió forintba kerültek, közel 3 millióval többe, mint egy évvel korábban. A megyeszékhelyeken átlagosan 9,6, a kisebb városokban 2 százalékkal drágultak a használt lakások, ugyanakkor a községekben nem emelkedtek az árak.
Február végéig a családi otthonteremtési kedvezmény 2015-ös bevezetése óta összesen 40 ezer család kérelmét fogadták be, amelyek összértéke meghaladta a 102 milliárd forintot. Ezt Hornung Ágnes, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) pénzügyekért felelős államtitkára mondta egy múlt heti konferencián. Ismertetése szerint ez év február végéig 5500 saját célra építkező család igényelt adó-visszatérítési támogatást, összesen 24,6 milliárd forintot, és 4600 három vagy több gyermeket nevelő család igényelt kamattámogatott lakáskölcsönt. (MTI)
