Érzelmi kérdést csinálunk a lakásvásárlásból

Lakásvásárláskor még nem szempont az energiahatékonyság.

A családi házak kategóriájában valamivel komolyabb mértékű tudatosság figyelhető meg a vevők részéről. Balla Ákos szerint ez azonban még mindig meglehetősen alacsony szintű, hiszen gyakran kimerül abban, hogy a vevő tájékoztatást kér a korábbi évek fűtésköltségéről, de a részletes adatokat már nem ellenőrzi.

Szintén nem nagyon találkozni azzal a jelenséggel, hogy a vevő hőkamerával és szakember segítségével mérné fel egy-egy családi ház energetikai állapotát, melyre egyébként szükség lenne annak pontos meghatározásához. Általában azt feltételezik, hogy egy kisebb összeg beruházása révén a szigetelési hatékonyság és az energiatakarékosság fokozható, a rezsiköltségek csökkenthetők, a valóságban azonban ebben gyakran csalódniuk kell.

Viszont az is igaz, hogy az elmúlt évek ingatlanpiaci változásainak egyik legnagyobb vesztesei azok a korszerűtlen térkialakítású, rossz energetikai paraméterekkel rendelkező, többgenerációs családi házak, melyekkel a budapesti külvárosokban és agglomerációs településeken találkozhatunk. Ezeknél jelentős értékcsökkenés következett be, pont a gyenge energiahatékonyság miatt. Itt tehát már találkozhatunk bizonyos fokú odafigyeléssel az energiatakarékosság, illetve sokkal inkább a várható rezsiköltségek iránt.

Balla Ákos azonban arra is felhívta a figyelmet, hogy van egy olyan szegmense az ingatlanpiacnak, mellyel kapcsolatban nagyon kevés szó esik az energiapazarlásról és a korszerűsítés szükségességéről, miközben a vevők sem figyelnek rá. Ezek azok az 50-100 éves téglaépítésű lakások, melyeknél komoly szigetelési problémákról beszélhetünk, és a homlokzat állapota is nagyon sok esetben kritikus. Ezek felújítása hamarosan elkerülhetetlenné válik.

Az ingatlanportál várakozásai szerint ráadásul úgy tűnik, hogy a jövőben sem várható jelentősebb változás az energiatudatosság szempontjából. Legalábbis erre utal, hogy például az új építésű lakóingatlanok esetében sem tesznek valós megkülönböztetést a vevők a műszaki tartalomban. Ennek is köszönhető, hogy a most épülő lakóingatlanok esetében a beruházók kizárólag a szabványoknak kívánnak megfelelni, annál többet nem tesznek az energiahatékonyság érdekében. Ennek költségét ugyanis a vásárlók nem fizetnék meg.

Használt ingatlanok esetében sincsenek tisztában a vevők azzal, hogy egy-egy korszerűsítésnek mekkora a költsége, illetve a megtérülése. Mindössze azt tudják, hogy egy hőszigetelt és egy nem hőszigetelt homlokzat között, esetleg kisebb-nagyobb korszerűsítési beruházások hatására jelentős lehet a különbség a rezsiköltséget tekintve, amit az ár is tükrözhet. Ugyanakkor az ilyen korszerűsítések mögött jellemzően nincs számítás, mindössze egy felületes becslés – fogalmazott Balla Ákos, megjegyezve: mindennek az lehet az oka, hogy egy lakóingatlan vásárlása jelentős mértékben érzelmi kérdés, és csak részben racionális döntés eredménye. Emiatt viszont azt mondhatjuk, hogy a vevők nem teljes mértékű, illetve hiányzó tudatossága az ingatlanvásárlási folyamat során inkább tény és adottság, nem pedig hiba.

A Természetvédelmi Világalap (WWF) magyarországi szervezetének a minap publikált tanulmánya szerint az uniós átlagnál majdnem ötödével több hőenergiát falnak fel a magyar lakások, egy bécsi otthon energiafogyasztása pedig feleakkora, mint egy budapesti lakásé.