Érzelmi kérdést csinálunk a lakásvásárlásból

Lakásvásárláskor még nem szempont az energiahatékonyság.

Az energiahatékonysággal kapcsolatos szemléletváltás felemás módon valósult meg a lakosság körében, hiszen míg egy mosógép megvásárlásánál döntő tényező annak energetikai besorolása, addig egy átlagember élete legnagyobb beruházása esetében, vagyis egy ingatlan megvásárlása során szinte teljesen háttérbe szorul – derül ki a Balla Ingatlaniroda friss piacelemzéséből.

Balla Ákos, az ingatlanforgalmazó társaság tulajdonos-ügyvezetője rámutatott: a legjobban mindezt az mutatja, hogy a sok évvel ezelőtt bevezetett energetikai tanúsítványt továbbra is csak egy kötelező, letudni való adminisztrációs elemnek tekintik az eladók és a vevők is az ingatlanértékesítési folyamatban. Ez egy szükséges kellék az adásvételnél, azonban a vevői döntésben vagy a vételár kialakításában nem játszik szerepet. És ezzel kapcsolatban még változó szemlélet, bármiféle pozitív irány sem látható.

Ugyanakkor persze az is tény, hogy az energiahatékonyság javítását megcélzó pályázatokra mindig rendkívül nagy volt az érdeklődés. Vagyis az emberek szívesen belevágnak egy-egy korszerűsítésbe. Ezért volt nagy sikere az úgynevezett panelprogramnak, melyben a homlokzati hőszigetelés és nyílászárócserék révén jelentős hőveszteség-csökkentésre került sor az abban részt vevő lakásoknál. De az egyedi fűtésmérés is jelentős pozitív hatást gyakorolt a tulajdonosok pénztárcájára – mondta Balla Ákos.

A szakértő szerint a panelprogramnak is köszönhető az, hogy az elmúlt évek során a házgyári technológiával épült ingatlanok megítélése jelentős mértékben javult, és ma már egy kifejezetten keresett kategóriát jelentenek az ingatlanpiacon. A korszerűsítésen átesett panellakások ára az elmúlt két-három év ingatlanpiaci fellendülése során akár 50-60 százalékkal is emelkedhetett Budapesten.

Ugyanakkor az is igaz, hogy azon panellakások értéke is jelentős mértékben nőtt, melyek nem kerültek be a panelprogramba. A kettő között az árkülönbség mindössze 10 százalékra tehető, ami a szakértő szerint indokolatlanul kis mértékű, azt is figyelembe véve, hogy ezen lakótelepi társasházak esetében a tulajdonosok a közeljövőben nem számíthatnak hasonló felújításra.

A családi házak kategóriájában valamivel komolyabb mértékű tudatosság figyelhető meg a vevők részéről. Balla Ákos szerint ez azonban még mindig meglehetősen alacsony szintű, hiszen gyakran kimerül abban, hogy a vevő tájékoztatást kér a korábbi évek fűtésköltségéről, de a részletes adatokat már nem ellenőrzi.

Szintén nem nagyon találkozni azzal a jelenséggel, hogy a vevő hőkamerával és szakember segítségével mérné fel egy-egy családi ház energetikai állapotát, melyre egyébként szükség lenne annak pontos meghatározásához. Általában azt feltételezik, hogy egy kisebb összeg beruházása révén a szigetelési hatékonyság és az energiatakarékosság fokozható, a rezsiköltségek csökkenthetők, a valóságban azonban ebben gyakran csalódniuk kell.

Viszont az is igaz, hogy az elmúlt évek ingatlanpiaci változásainak egyik legnagyobb vesztesei azok a korszerűtlen térkialakítású, rossz energetikai paraméterekkel rendelkező, többgenerációs családi házak, melyekkel a budapesti külvárosokban és agglomerációs településeken találkozhatunk. Ezeknél jelentős értékcsökkenés következett be, pont a gyenge energiahatékonyság miatt. Itt tehát már találkozhatunk bizonyos fokú odafigyeléssel az energiatakarékosság, illetve sokkal inkább a várható rezsiköltségek iránt.

Balla Ákos azonban arra is felhívta a figyelmet, hogy van egy olyan szegmense az ingatlanpiacnak, mellyel kapcsolatban nagyon kevés szó esik az energiapazarlásról és a korszerűsítés szükségességéről, miközben a vevők sem figyelnek rá. Ezek azok az 50-100 éves téglaépítésű lakások, melyeknél komoly szigetelési problémákról beszélhetünk, és a homlokzat állapota is nagyon sok esetben kritikus. Ezek felújítása hamarosan elkerülhetetlenné válik.

Az ingatlanportál várakozásai szerint ráadásul úgy tűnik, hogy a jövőben sem várható jelentősebb változás az energiatudatosság szempontjából. Legalábbis erre utal, hogy például az új építésű lakóingatlanok esetében sem tesznek valós megkülönböztetést a vevők a műszaki tartalomban. Ennek is köszönhető, hogy a most épülő lakóingatlanok esetében a beruházók kizárólag a szabványoknak kívánnak megfelelni, annál többet nem tesznek az energiahatékonyság érdekében. Ennek költségét ugyanis a vásárlók nem fizetnék meg.

Használt ingatlanok esetében sincsenek tisztában a vevők azzal, hogy egy-egy korszerűsítésnek mekkora a költsége, illetve a megtérülése. Mindössze azt tudják, hogy egy hőszigetelt és egy nem hőszigetelt homlokzat között, esetleg kisebb-nagyobb korszerűsítési beruházások hatására jelentős lehet a különbség a rezsiköltséget tekintve, amit az ár is tükrözhet. Ugyanakkor az ilyen korszerűsítések mögött jellemzően nincs számítás, mindössze egy felületes becslés – fogalmazott Balla Ákos, megjegyezve: mindennek az lehet az oka, hogy egy lakóingatlan vásárlása jelentős mértékben érzelmi kérdés, és csak részben racionális döntés eredménye. Emiatt viszont azt mondhatjuk, hogy a vevők nem teljes mértékű, illetve hiányzó tudatossága az ingatlanvásárlási folyamat során inkább tény és adottság, nem pedig hiba.

A Természetvédelmi Világalap (WWF) magyarországi szervezetének a minap publikált tanulmánya szerint az uniós átlagnál majdnem ötödével több hőenergiát falnak fel a magyar lakások, egy bécsi otthon energiafogyasztása pedig feleakkora, mint egy budapesti lakásé.