Magyarországon 95 ezer és 477 ezer forint között mozognak a lakáskínálati átlagárak. A legdrágább Budapest, itt ugyanis 477 ezer forintot kell fizetni egyes lakások négyzetméteréért. A sorban a fővárost Győr-Moson-Sopron megye követi (282 ezer forint/négyzetméter), megelőzve a Balaton miatt erőre kapó Veszprém megyét (262 ezer forint/négyzetméter), Pest megyét (243 ezer forint/négyzetméter) és Hajdú-Bihar megyét (250 ezer forint/négyzetméter) – derül ki az Otthontérkép.hu kedden közölt elemzéséből.
A felmérés megállapítja: 2015 óta az árak országos viszonylatban 10-15 százalékkal emelkedtek, habár területenként eltérő mértékben. Csaknem 20 százalékos volt az árnövekedés Veszprém megyében, 18,4 százalékos Budapesten és valamivel több mint 17 százalékos Komárom-Esztergom megyében. Győr-Moson-Sopron megyében, úgy tűnik, elérte a kínálati piac az egyensúlyt, ugyanis két százalékkal csökkent a kínálati átlagár.
– A győri visszaesés trendforduló előjele lehet az ottani túlfűtött piacon. Elfogyhatott a fizetőképes kereslet, így az eladók kénytelenek kicsit engedni az árból. Aki az ország más tájairól akart odaköltözni, már megtette, így a tervezett új lakásberuházások tulajdonosainak át kell gondolniuk az árazást. Más jelentős megyeszékhelyen és közvetlen környékén az év első két hónapjában is folytatódott a drágulás, noha sokkal lassabb ütemben, mint 2016 során – mondta el Mester Nándor, az Otthontérkép.hu vezető elemzője. A szakértő kiemelte: Budapesten, Pest megyében, valamint a Balaton északi partján és Siófok környékén, továbbá Debrecenben még kitart az áremelkedés, főleg azért, mert az ingatlanfejlesztők még szinte tervezőasztalról képesek eladni az új lakások felét. Országosan a kínálati átlagárat az is növeli, hogy a használtpiacra ütemesen térnek vissza azok, akiknek túl drága egy új lakópark, így a kereslet felfelé hajtja az árakat.
A 15 legdrágább kistérség listáját Balatonfüred vezeti, árszínvonala alapján már-már vetekszik a főváros áraival. Második helyen kicsit lemaradva, csaknem 400 ezer forintos négyzetméterárral szintén egy balatoni térség végzett, Siófok. Előkelő pozícióban vannak azonban Budapest agglomerációs városai is, így például a Budaörsi, a Pilisvörösvári, a Dunakeszi és a Szentendrei kistérség is.
A legolcsóbb kistérségek a keleti országrészében találhatók. A legkevesebb pénzből a Bodrogközi kistérségben (47 ezer forint/négyzetméteres áron) lehet saját otthonhoz jutni. Érdemes azonban hangsúlyozni, hogy az áremelkedés itt is megfigyelhető, azonban jóval alacsonyabb bázisról indult. Az adatokból világosan kirajzolódik, hogy Magyarország legdrágább és legolcsóbb kistérségei között tovább nőtt a szakadék, egyes esetekben ugyanis már majdnem kilencszeres árkülönbségről is beszélhetünk.
Budapesten általánosságban 18,4 százalékos volt az árnövekedés, így 2016-ban átlagosan 477 ezer forint/négyzetméteres áron hirdették az eladó otthonokat, habár kerületi szintet jelentősek az eltérések. A legdrágább a Belváros, ahol a már így is magas átlagár megközelítőleg 20 százalékkal tudott nőni 2015-höz képest. A legmarkánsabb áremelkedés az I. kerületben (33 százalék), a VIII. kerületben (29 százalék) illetve a VII. és X. kerületben (26,8 százalék) volt.
A kínálati árak növekedése továbbra is tendencia, habár már megjelentek olyan területek, ahol megállt az árnövekedés. Az új építésű otthonok tömeges piacra kerülése valószínűleg befolyásolja majd az árak alakulását, mivel megnövekedhet a kínálat a használt lakások piacán, ez pedig árcsökkenést idézhet elő egyes területeken – áll az elemzésben.