Hangos kocsmák és csendestársak

Lesz ugyan népszavazás az erzsébetvárosi romkocsmák ügyéről, de a bulinegyedben élők nem túl bizakodóak.

Az idős úr a várhatón jövő évben tartandó népszavazástól sem sokat remél. A referendum a belvárosi szórakozóhelyek és vendéglátóhelyek sorsáról szól. Kérdései az eddigi nyilatkozatok alapján arra irányulnak majd, hogy a létesítmények bezárjanak éjfélkor, annál tovább csak engedéllyel tarthassanak nyitva. A helyieket utóbbi aggasztja: mindenki tudja ugyanis, hogy az engedély finoman szólva is rugalmas fogalom. A nyugalmat az sem garantálná tehát, ha a referendumon megszavaznák az éjféli zárást. Pláne mert az utcán való zajos vonulást ez egyáltalán nem gátolná. Az önkormányzatok engedélyeztetéshez való rugalmas hozzáállását az is előrevetítheti, hogy a magát Orbán Ráhel mentoraként említő Zsidai Zoltán Roy cége az I. kerületben mindössze havi 126 ezer forintért béreli a budavári önkormányzattól azt az ingatlant, amelyben az általuk üzemeltetett Pest-Buda Hotel működik, és amelyben napi 99 ezer forintba kerül egyetlen luxusszoba. Zsidai a VII. kerületi bulinegyedben is rendelkezik vendéglátóhelyekkel, forgalma azokban is jelentős. Ráadásul nem ő az egyetlen Fidesz-közeli vállalkozó, aki jelen van a kerületben.

A hosszabb nyitvatartási időre lehetőséget adó engedély megszerzését a kerületi vezetés hivatalosan azért nem szeretné kizárni, mert a városrészben működő vendéglátóhelyek és hostelek sok száz vagy ezer embernek adnak munkát. Másrészt azért – még ha a nyilatkozatokban inkább csak előbbit emelik is ki –, mert a bulinegyed vendéglátóhelyei milliárdos nagyságrendben fizetnek iparűzési adót a kerületnek. Ettől az önkormányzat nyilvánvalóan nem szívesen válna meg. Tállai András NGM-államtitkár a témában érdeklődő Oláh Lajos DK-s képviselőnek adott válaszában azt is leírta, hogy azok a VII. kerületi adózók, amelyeknek a fő tevékenysége a szálláshely-szolgáltatás és a vendéglátás, a legfontosabb adónemekben és idegenforgalmi adó formájában közel 6,6 milliárd forinttal járultak hozzá tavaly az államháztartás bevételeihez.

A lakókat ez persze kevésbé érdekli, ők inkább csak a kocsmákból és hostelekből adódó problémákkal szembesülnek. A legtöbb gondot a külföldi turisták okozzák, emiatt a kerület egyre jobban figyel arra, hogy idegen nyelveket beszélő rendészeket is alkalmazzon. Az állandó lakosok ettől függetlenül menekülnek a környékről. A helyzet télen, csukott ablakoknál még istenes, de nyáron minden nagyon kellemetlen: a meleg miatt muszáj lenne szellőztetni, viszont a zaj miatt nem lehet, másrészt a dohányfüst is bejut a lakásokba. A helyzet éjjel 2 és 5 óra között végképp kritikus: a hazainduló fiatalok énekelnek, üvöltenek az utcán. Emiatt a helyiek végképp ki vannak borulva. Szerencsés helyzetben csak az van, aki el akarja adni a lakását.

– Az ilyen ügyleteket hamar nyélbe lehet ütni, mert akik szállásadással, rövid távú lakáskiadással foglalkoznak, folyamatosan keresik a lakásokat. Gyakorlatilag fölvásárolnak mindent, ami piacra kerül, majd kis átalakítás után ki is adják – mondja Beák Attila, a Beák és Társa Ingatlaniroda vezetője. Hozzáteszi, hogy ha a befektetők egy-egy házban meg tudnak szerezni kettő vagy több egymás melletti lakást – vagy egy nagyobb alapterületű ingatlant –, akkor hostelt is nyitnak. Ezek vendégei pedig jellemzően nem lábujjhegyen közlekednek a házakban.

A kerületiek a rövid távú lakáskiadás okozta gondokkal is komolyan szembesülnek, ma Erzsébetvárosban csaknem kétezer otthont adnak ki ily módon. Ezek háromnegyede a városrész belső területén, a bulinegyedben van. Emiatt az sem feltétlenül jelentene megoldást, ha maguknak a vendéglátóhelyeknek éjfélkor be kellene zárniuk. Ez esetben a turisták korábban mennének föl a lakásokba, hogy ott folytassák a bulit – vélekednek a lakók. Az Airbnb-re vonatkozó szabályok szigorítására esély sem nagyon van a kerületben. Pedig a VIII. és az V. kerületben az önkormányzat döntött arról, hogy a társasházak szervezeti és működési szabályzatába be kell kerülnie annak, hogy megengedik-e a lakások szálláshelyként történő kiadását. Az persze más kérdés, hogy mennyire lehet ilyen szabályzatokat akkor módosítani, amikor a tulajdonosok többsége már nem is a házakban él, hanem csak kiadja a lakását. Például olvasónk épületében egy ilyen változtatásra már aligha adná áldását a tulajdonosok többsége.

– A lakóknak nem sok lehetőségük van, legfeljebb a jegyzőtől kérhetnek birtokvédelmet. Ha a helyzet nem változik, fordulhatnak bírósághoz is, de a siker esélye minimális. A másik lehetőség a már említett szervezeti és működési szabályzat módosítása, de az viszont csak a közös területek használatára vonatkozhat, azt alapesetben csak ajánlás szinten írhatják benne elő, hogy a lakásokban mi történhet – mondja Németh Miklós ingatlanforgalmi szakjogász.

A referendum a tervek szerint arról is rendelkezne, hogy ugyan a régiek maradhatnának, az újonnan nyíló szórakozóhelyeknek viszont szükségük lenne a társasházak jóváhagyására. Ez a kérdés azonban valójában indifferens: újonnan nyíló egység nem igazán van a kerületben. Kocsmanyitásra alkalmas üzlethelyiségből nagyon gyér a kínálat, még működő egység is csak elvétve kerül a piacra. Ha mégis, akkor kézen-közön elkel, egyből megveszi vagy kibérli azokat a többi vendéglátóhely tulajdonosa. Nem véletlenül: több olyan kocsmáról is tudunk, amelynek napi bevétele gond nélkül átlépi a 200 ezer forintot, ami éves szinten 70-80 millió forintot jelent. Az üzemeltetők havonta 1,5 millió forintot tudnak kivenni az ilyen létesítményekből. És az egyéb érdekeltségekkel még nem is számoltunk. Talán nem véletlen, hogy a referendumot kezdeményező Stummer János jobbikos képviselőt két irányból is megfenyegették: egyrészt egy civil szervezet vezetője jelezte, tönkreteszi karrierjét, ha nem teszi azt, amit ígért, egy névtelen telefonáló pedig azt közölte vele: eszébe ne jusson megpróbálni bezáratni a kocsmákat, mert nem ússza meg ép bőrrel. A hírt a kerületi lap is közölte.

Klasszikus romkocsmából egyébként egyre kevesebb van a kerületben, mert kezdik beépíteni azokat az üres telkeket, ahol azok eddig üzemeltek. Ha befektető veszi meg őket, a parcellára pedig lakóépületet húz fel, akkor abban a korábbihoz hasonló vendéglátóhely kisebb eséllyel lesz. Az ilyen épületekben ma már inkább elegáns vendéglők nyílnak.