A mai naptól szerdáig Budapest keletre nyit, egészen pontosan Kínára figyel. Hétfőtől szerdáig a magyar fővárosban rendezik meg ugyanis Li Ko-csiang kínai miniszterelnök és tizenhat kelet-közép- és kelet-európai ország kormányfőinek (16+1) csúcstalálkozóját.
Li Ko-csiang már tegnap megérkezett Budapestre, kormánydelegációjának gépe vasárnap délután landolt a Liszt Ferenc repülőtéren.
Vasárnap este pedig vacsoráját a kínai kormányfő az őt fogadó Orbán Viktor miniszterelnökkel költötte el a budai várnegyedben lévő Alabárdos étteremben. Erről egy szép fotóval is kedveskedett az MTI-nek a Miniszterelnöki Sajtóiroda:
A budapestiek közül lesznek persze, akik nem feltétlenül lelkesednek majd a csúcstalálkozóért. A kínai miniszterelnök és más külföldi vezetők látogatása ugyanis hétfőtől szerdáig lezárásokat és forgalomkorlátozásokat jelent majd a kiemelt biztonsági intézkedések miatt.
Ráadásul sok hűhó, ha nem is egészen semmiért, de egyelőre nem túl sokért. A hangzatos szavak és a nagy horderejű bejelentések ellenére ugyanis a számok azt mutatják, egyelőre stagnálnak a két ország gazdasági kapcsolatai: Magyarország súlya egyre kisebb Kína külföldi befektetései között, és hazánk is mindinkább piacot veszít a távol-keleti országban.
Az is kérdéses, hogy Peking szempontjából mennyire nevezhető sikeresnek eddig a 16+1 program néven ismert partnerségi projekt. Vannak olyan hangok, amelyek szerint Kína eleve igencsak félreértette a térséget, amikor és ahogyan megpróbált az orosz és a nyugati érdekszféra között Kelet-Európában hídfőállásokat kiépíteni.
Némi reményre adhat okot, hogy ma írnak ki közbeszerzési eljárást az egyik presztízsberuházásnak számító projektben: a Budapest–Belgrád vasútvonal magyarországi szakaszának felújításáról. Ez a Peking által támogatott pályafelújítási terv az utóbbi években valóságos szimbólumává vált Magyarország „keleti nyitásának” (a tervek szerint a kínai árucikkek majd ezen a vasútvonalon zúdulhatnak konténerekben Európa belseje felé), de egyelőre nem a legjobb értelemben. Sok sebből vérzik ugyanis a projekt: uniós vizsgálat, magas költségek, megkérdőjelezhető kihasználtság, versenyképes alternatív útvonalak szerepelnek az ellenérvek között. A kínai miniszterelnök látogatása talán most lökést ad a 750 milliárd forintba kerülő vasútépítésnek. Biztos, ami biztos, azért Budapest határából ma délután ünnepélyesen útnak indítanak egy tehervonatot Kínába.