Aki már jóval Orbán Viktor előtt megoldotta a migrációs válságot

Bécsben találkozik az EU két „nehézfiúja”: nem tudni, a magyar kormányfő miről tudja meggyőzni az ifjú osztrák kancellárt.

Németh Erika
2018. 01. 30. 5:20
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Nyugtalan lesz a kedd – írja a meteorológia. Több okból is. Folytatódik a szokatlanul meleg idő, akár 13 fok is elképzelhető, mégsem kell fronthatással számolni. Csakhogy a felerősödő szél miatt ingerültek lehetünk, ami főleg a Dunántúlon és a középső megyékben lehet jellemző. Fejfájásra, alvásproblémákra pedig a humán meteo levendulás fürdőt ajánl.

A fürdő előtt azonban még vár ránk a nap, amelynek egyik legfontosabb eseményét ki más szolgáltatná, mint Orbán Viktor. A miniszterelnök ugyanis, mint a nép egyszerű gyermeke, vette kis elemózsiás hátizsákocskáját, és tegnap elvonatozott Bécsbe, a Sebastian Kurz osztrák kancellárral tervezett találkozóra.

Kurzzal van is mit megbeszélnie Orbán Viktornak: az ifjú kancellár első dolgai közé tartozott ugyanis a külföldiek családi pótlékára vonatkozó szabályok megbolygatása, ami az Ausztriában munkát vállaló magyar családokat is érzékenyen érintheti.

Nem beszélve a másik kényes témáról, a Paks II. ügyéről, hiszen Bécs nemrég jelezte, keresetet indít az Európai Bizottságnál a paksi atomerőmű bővítése ellen.

Közös nevező lehet esetleg a migráció kezelése, bár a felek azért itt sem értenek egyet mindenben: Kurz például úgy véli, a magyar határkerítés megépítése előtt a nyugat-balkáni útvonal lezárásával ő már jóval Orbán Viktor előtt megoldotta a migrációs válságot. És ugyan a kancellár általában ugyancsak meglehetősen kritikus az EU-val, azért mégis előbb Jean-Claude Junckerrel, az Európai Unió bizottságának elnökével, Angela Merkel német kancellárral vagy Emmanuel Macron francia elnökkel találkozott, mielőtt a magyar miniszterelnök sorra került volna.

Ahogy lapunk kollégája megfogalmazta: Orbán Viktor megmaradt a szélsőjobb szentjének, Sebastian Kurz viszont máris alakítja a kontinens jövőjét.

A magyar kormányfő egyébként sokkal szívélyesebb fogadtatásra találhat majd a szabadságpárti alkancellárnál, Heinz-Christian Strachénál.

Orbán szándékairól az MTI azt írta, ma megállapodásokat szeretne kötni a migrációról, a két ország megvédéséről és egymás megsegítéséről. 

Azoknak pedig, akik Donald Trump évértékelő beszédére kíváncsiak, még várniuk kell. Közép-európai idő szerint ugyanis szerda hajnalban hangzik el az amerikai elnök beszámolója a kongresszus két házának összevont ülésén. Az előzetes hírek szerint a „biztonságos, erős és büszke” Amerikáról szóló értékelést helyi idő szerint kedd este kilenckor élőben közvetíti majd valamennyi tévécsatorna. Annyit már elárultak, egyik fő témája annak is a migráció lesz.

Ahogy az lenne itthon, az Országgyűlés rendkívüli ülésén is, amelynek megtartásáért eredetileg a Jobbik kezdett aláírásokat gyűjteni, s ami az MSZP-s és az LMP-s képviselők támogatásával össze is jött. Az ellenzéki pártok egyebek mellett arról az 1300 titokban befogadott migránsról szerették volna kérdezni a kormányt, akit Altusz Kristóf külügyi helyettes államtitkár említett meg január elején a Times of Malta című lapban.

Illetőleg, mint kiderült, három év alatt már 2300-nál tart a titokban befogadott migránsok száma, miközben a kormány a közpénzből tízmilliárdokat ölt a sorosozós, migránsozós, ijesztgetős választási kampányába.

Csakhogy az ATV.hu úgy tudja, ma sem tudunk meg többet a titokban beengedett migránsokról. A fideszesek ugyanis a parlament ülését is úgy lehetetlenítik el, ahogy tették a nemzetbiztonsági bizottsággal Szél Bernadett Soros-szervezettel tartott kapcsolatára hivatkozva.   

Vagyis a kormánypártiak nem mennek el a rendkívüli parlamenti ülésre, ami így minden bizonnyal határozatképtelen lesz. Állítólag egyedül a fideszes frakcióvezető, Gulyás Gergely lesz ott, azért, hogy a kormány bevándorláspolitikájáról és a Stop, Soros!-ról beszéljen. Majd ő is lelép.

Még két napirendi pontja lett volna az ülésnek. Az egyik a nyugdíj, amit az MSZP javasolt: az igazságos és méltányos nyugdíjrendszer megteremtése, valamint az LMP által felvetett, a közszférát érintő béremelés ügye. Erről azonban, úgy néz ki, Gulyás Gergelynek nincs mit mondania

Érdekesnek ígérkezik még az Országos Bírói Tanács ünnepélyes alakuló ülése a Kúrián. Már csak azért is, mert Handó Tündének, az Országos Bírósági Hivatal elnökének a legnagyobb kritikusai is bekerültek az őt ellenőrző testületbe. Volt, aki úgy kommentálta a történteket, hogy végre megalakult egy „tökös OBT”. 

És persze ott lesz Darák Péter, a Kúria elnöke – az OBT tizenötödik, nem választott tagja – is. Bár a HVG.hu akkor arról írt, hogy Darák gyújtó hangú beszédet tartott a bíráknak, más források ezt árnyalták, mondván, az elnök a zárt tanácskozáson arra kérte a megjelent küldötteket, hogy saját akaratú, határozott tagokat válasszanak, s emlékeztetett az OBT jogosítványaira. 

Az igazságszolgáltatás helyzete azért is kulcsfontosságú, mert néhány, a kormánytól függetlenül működő médiumtól eltekintve talán már csak az igazságszolgáltatás az, ami gátat szabhat az Orbán-kormány és vazallusai ámokfutásának.   

Bár a média mellett a NER gépezete elkezdte bedarálni az igazságszolgáltatást is. Ahogy megírtuk: senki nem veri nagydobra, és nincsenek tüntetések sem, de a bírói és vezetői pályázatokon keresztül már zajlik a csata az utolsó független intézményért. Handó Tünde és a kormány ugyanarra játszik: minél több új embert ültetni a pulpitusokra.

 

Ha nem is nagyon, de egy kicsit azért izgulhat ma az is, akinek változó kamatozású hitele van. Idei első kamatdöntő ülését tartja ugyanis a Magyar Nemzet Bank monetáris tanácsa. A minden egyéb kamatszintet, tehát a betéti, illetve a hitelkamatok szintjét is befolyásoló ráta tavaly május óta 0,9 százalékon áll, és a szakemberek egybehangzó véleménye szerint a testületnek nincs különösebb oka arra, hogy ezen változtasson – legalábbis a közeljövőben. Hogy később mi lesz, arra az Egyesült Államok jegybankjának szerepét betöltő Fed szerdai ülését követően talán kaphatunk valami fogódzót. A tengerentúlon megindult a válság után mélypontra süllyedő kamatszint fokozatos emelkedése, s ez a vén kontinensre is átragadhat az év második felében.

A bevállalósak pedig a Budapest Kongresszusi Központban gyülekeznek. Aki nem tudja, hogyan is működik a bitcoin, ma okosabb lehet. Itt tartanak ugyanis konferenciát a legismertebb kriptovalutáról, a bitcoin mögött álló technológiáról, az úgynevezett Blockchainről (blokklánc), méghozzá neves előadókkal.

Ám ha az előadások végén sem támadna „hűha” élménye, akkor se keseredjen el! A bitcoinőrületet nem nagyon értik a közgazdászok sem. Józan ésszel tényleg nehezen magyarázható, miért ér ma tízezer dollárnál is többet a titkos „pénz” egy egysége, amikor néhány éve még csak dollárcentekben mérték az árát, nincs mögötte semmilyen fedezet, ráadásul egyre több országban fontolgatják a betiltását.

Ám ha a bitcoin és társai végül elbuknak is, a mögöttük álló blokklánctechnika attól még lehet sikeres. Sőt! A jövőkutatók biztosak abban, hogy a decentralizált, lenyomozhatatlan és feltörhetetlen elszámolási technika hamarosan pont olyan mértékben fogja megváltoztatni az életünket, mint korábban az internet.

Sportrovatunktól pedig megtudhatják, hogy az Australian Open után sem áll le a teniszélet. Babos Tímea például már Tajpejben van, és tajvani párospartnere oldalán a nyolc közé jutásért játszik magyar idő szerint fél 10-kor.

S ha már tenisz: a Fucsovics Mártonnal felálló magyar Davis-kupa-válogatott Liegè-ban tart sajtótájékoztatót a Belgium elleni világcsoport-nyolcaddöntő előtt. (Az összecsapást egyébként február 2–4. között rendezik.)

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.