Aki már jóval Orbán Viktor előtt megoldotta a migrációs válságot

Bécsben találkozik az EU két „nehézfiúja”: nem tudni, a magyar kormányfő miről tudja meggyőzni az ifjú osztrák kancellárt.

Azoknak pedig, akik Donald Trump évértékelő beszédére kíváncsiak, még várniuk kell. Közép-európai idő szerint ugyanis szerda hajnalban hangzik el az amerikai elnök beszámolója a kongresszus két házának összevont ülésén. Az előzetes hírek szerint a „biztonságos, erős és büszke” Amerikáról szóló értékelést helyi idő szerint kedd este kilenckor élőben közvetíti majd valamennyi tévécsatorna. Annyit már elárultak, egyik fő témája annak is a migráció lesz.

Ahogy az lenne itthon, az Országgyűlés rendkívüli ülésén is, amelynek megtartásáért eredetileg a Jobbik kezdett aláírásokat gyűjteni, s ami az MSZP-s és az LMP-s képviselők támogatásával össze is jött. Az ellenzéki pártok egyebek mellett arról az 1300 titokban befogadott migránsról szerették volna kérdezni a kormányt, akit Altusz Kristóf külügyi helyettes államtitkár említett meg január elején a Times of Malta című lapban.

Illetőleg, mint kiderült, három év alatt már 2300-nál tart a titokban befogadott migránsok száma, miközben a kormány a közpénzből tízmilliárdokat ölt a sorosozós, migránsozós, ijesztgetős választási kampányába.

Csakhogy az ATV.hu úgy tudja, ma sem tudunk meg többet a titokban beengedett migránsokról. A fideszesek ugyanis a parlament ülését is úgy lehetetlenítik el, ahogy tették a nemzetbiztonsági bizottsággal Szél Bernadett Soros-szervezettel tartott kapcsolatára hivatkozva.   

Vagyis a kormánypártiak nem mennek el a rendkívüli parlamenti ülésre, ami így minden bizonnyal határozatképtelen lesz. Állítólag egyedül a fideszes frakcióvezető, Gulyás Gergely lesz ott, azért, hogy a kormány bevándorláspolitikájáról és a Stop, Soros!-ról beszéljen. Majd ő is lelép.

Még két napirendi pontja lett volna az ülésnek. Az egyik a nyugdíj, amit az MSZP javasolt: az igazságos és méltányos nyugdíjrendszer megteremtése, valamint az LMP által felvetett, a közszférát érintő béremelés ügye. Erről azonban, úgy néz ki, Gulyás Gergelynek nincs mit mondania

Érdekesnek ígérkezik még az Országos Bírói Tanács ünnepélyes alakuló ülése a Kúrián. Már csak azért is, mert Handó Tündének, az Országos Bírósági Hivatal elnökének a legnagyobb kritikusai is bekerültek az őt ellenőrző testületbe. Volt, aki úgy kommentálta a történteket, hogy végre megalakult egy „tökös OBT”. 

És persze ott lesz Darák Péter, a Kúria elnöke – az OBT tizenötödik, nem választott tagja – is. Bár a HVG.hu akkor arról írt, hogy Darák gyújtó hangú beszédet tartott a bíráknak, más források ezt árnyalták, mondván, az elnök a zárt tanácskozáson arra kérte a megjelent küldötteket, hogy saját akaratú, határozott tagokat válasszanak, s emlékeztetett az OBT jogosítványaira. 

Az igazságszolgáltatás helyzete azért is kulcsfontosságú, mert néhány, a kormánytól függetlenül működő médiumtól eltekintve talán már csak az igazságszolgáltatás az, ami gátat szabhat az Orbán-kormány és vazallusai ámokfutásának.   

Bár a média mellett a NER gépezete elkezdte bedarálni az igazságszolgáltatást is. Ahogy megírtuk: senki nem veri nagydobra, és nincsenek tüntetések sem, de a bírói és vezetői pályázatokon keresztül már zajlik a csata az utolsó független intézményért. Handó Tünde és a kormány ugyanarra játszik: minél több új embert ültetni a pulpitusokra.

Ha nem is nagyon, de egy kicsit azért izgulhat ma az is, akinek változó kamatozású hitele van. Idei első kamatdöntő ülését tartja ugyanis a Magyar Nemzet Bank monetáris tanácsa. A minden egyéb kamatszintet, tehát a betéti, illetve a hitelkamatok szintjét is befolyásoló ráta tavaly május óta 0,9 százalékon áll, és a szakemberek egybehangzó véleménye szerint a testületnek nincs különösebb oka arra, hogy ezen változtasson – legalábbis a közeljövőben. Hogy később mi lesz, arra az Egyesült Államok jegybankjának szerepét betöltő Fed szerdai ülését követően talán kaphatunk valami fogódzót. A tengerentúlon megindult a válság után mélypontra süllyedő kamatszint fokozatos emelkedése, s ez a vén kontinensre is átragadhat az év második felében.

A bevállalósak pedig a Budapest Kongresszusi Központban gyülekeznek. Aki nem tudja, hogyan is működik a bitcoin, ma okosabb lehet. Itt tartanak ugyanis konferenciát a legismertebb kriptovalutáról, a bitcoin mögött álló technológiáról, az úgynevezett Blockchainről (blokklánc), méghozzá neves előadókkal.

Ám ha az előadások végén sem támadna „hűha” élménye, akkor se keseredjen el! A bitcoinőrületet nem nagyon értik a közgazdászok sem. Józan ésszel tényleg nehezen magyarázható, miért ér ma tízezer dollárnál is többet a titkos „pénz” egy egysége, amikor néhány éve még csak dollárcentekben mérték az árát, nincs mögötte semmilyen fedezet, ráadásul egyre több országban fontolgatják a betiltását.

Ám ha a bitcoin és társai végül elbuknak is, a mögöttük álló blokklánctechnika attól még lehet sikeres. Sőt! A jövőkutatók biztosak abban, hogy a decentralizált, lenyomozhatatlan és feltörhetetlen elszámolási technika hamarosan pont olyan mértékben fogja megváltoztatni az életünket, mint korábban az internet.

Sportrovatunktól pedig megtudhatják, hogy az Australian Open után sem áll le a teniszélet. Babos Tímea például már Tajpejben van, és tajvani párospartnere oldalán a nyolc közé jutásért játszik magyar idő szerint fél 10-kor.

S ha már tenisz: a Fucsovics Mártonnal felálló magyar Davis-kupa-válogatott Liegè-ban tart sajtótájékoztatót a Belgium elleni világcsoport-nyolcaddöntő előtt. (Az összecsapást egyébként február 2–4. között rendezik.)